Jelenleg a takarmánygyártó cég az, amely a bevétel 75 százalékát elviszi, mert egy kiló élősúlyú sertés árának kétharmadát a takarmány teszi ki. A maradék 25 százalék az, amivel a termelő rendelkezik. Erre viszont a vágóhidak alkudoznak és megzsarolják a termelőket az alacsony árakkal és a halasztott kifizetéssel – Az Agronor sertéstenyésztő-szövetkezet modern takarmányozási technológiát, kiváló fajtákat és a hízók értékesítését is biztosítja a termelőknek – Vajdaságban négy helyen, Mozsorban (Mosorin), Kuzminban, Szivácon és Moholon működik az Agronor szövetkezetnek helyi bizottsága
A norvég mintára létrehozott, Gornji Milanovac-i székhelyű Agronor sertéstenyésztő-szövetkezet célja jövedelmezővé tenni az országban a sertéstenyésztést, azáltal, hogy kikerüli a kupecokat, a takarmánygyártó cégeket és a vágóhidakat. A szövetkezet ennek érdekében norvég segítséggel modern takarmányozási technológiát, kiváló sertésfajtákat biztosít a termelők számára, illetve a hízókat feldolgozza és a húst értékesíti. Az országban egyelőre 500 tagja van az Agronornak, amely november végén megnyitotta korszerű megtermékenyítő központját Gornji Milanovacon – hallottuk dr. Szőke István állatorvostól, aki a szövetkezet moholi bizottságának elnöke.
– Az év első felében olcsó volt a sertés, majd emelkedett a malac és a hízó élősúlyának ára. Viszont mire a hízósertések elérték a vágósúlyt, és a termelőknek lett volna nyereségük, abban a pillanatba leesett az ára Vajdaságban. Így azok, akik beállítottak bizonyos mennyiségű sertést hizlalásra, hoppon maradtak, a remélt profit elmaradt – magyarázta Szőke István. – Az Agronor célja kikerülni a kupecokat, akik ezeket a helyzeteket létrehozzák, és akik miatt a szerbiai és a vajdasági sertéstenyésztés nem tud egyről a kettőre jutni. Az Agronor olyan szerveződési forma, amit a norvég sertéstenyésztők-szövetsége hozott létre. Ezt a szövetkezeti formát próbáljuk átültetni a helyi viszonyokra. A lényege, hogy a sertéstenyésztő védve van a kezdetektől a végtermék értékesítéséig, nincs kiszolgáltatva a felvásárlók kénye-kedvének. Bojan Petković szavaival élve, az Agronornak nem az a célja, hogy élő malacot és hízósertést állítson elő, hanem húst, vagyis végterméket. Mindaddig, míg félkész terméket állít elő, vagyis malacot vagy hízót nevel a termelő, ki van szolgáltatva a takarmánygyártó cégeknek és a vágóhidaknak. Hiszen a takarmánygyártó cég az, amely a bevétel 75 százalékát elviszi, mert egy kiló élősúlyú sertés árának kétharmadát a takarmány teszi ki. A maradék 25 százalék az, amivel a termelő rendelkezik. Erre viszont a vágóhidak alkudoznak és megzsarolják a termelőket az alacsony árakkal és a halasztott kifizetéssel. Ezek után jó, ha a termelő zsebében egyáltalán marad valami. Ezt az állapotot az Agronor úgy kívánja megszüntetni, hogy a tagság számára hozzáférhetővé teszi a norvég Landras fajtát és norvég sertéstenyésztési technológiáját, ami a világ vezető technológiái közé tartozik. A takarmányozási technológia Dániából származik, amelynek takarmánykeverői és premixgyártó cégei szintén a világ élvonalához tartoznak. A két ország közötti jó kapcsolatnak köszönhetően a norvégok szinte ingyen átadták ezt a tudást és technológiát. Mindezt a termelő csak az Agronoron keresztül kaphatja meg, tehát be kell tagosodnia a szövetkezetbe – állítja a moholi állatorvos.
A szövetkezet másik fontos célkitűzése, hogy maga értékesítse a vágójószágot, ehhez azonban vágóhidakra van szükség. Mint Szőke István elmondta, az elképzelés az, hogy Vajdaságban a szövetkezet bérel egy-két vágóhidat, amelyek kizárólag bérvágást végeznének és fél disznókat állítanának elő. A félkész terméket pedig egy bérelt, az előírásoknak megfelelő és exportképes szerbiai vágóhídon dolgoznák fel, ahol szalámi, kolbász és a tőkehús készülne belőle. A termék az utolsó pillanatig, az értékesítéséig az Agronor tulajdona maradna.
– Az elképzelés megvalósítása folyamatban van, ugyanis a szövetkezet számára megépült Gornji Milanovacon a mesterséges megtermékenyítő központ, amely egy korszerű, hazai és uniós követelményeknek megfelelő létesítmény. A központban 38 kan van:15 Yorkshire, 15 Durok és 8 norvég Landras. Az országban fellelhető kocaállomány kevert, azonban ennek a három vérvonalnak a kombinációjából elő lehet állítani egy minőségi hibridhízót, amely megfelel az előírásoknak, illetve alkalmas a technológia megvalósítására. Ezek az állatok olyan egyedektől származnak, amelyek már 1,8 kiló takarmány elfogyasztásával elérik az 1 kiló súlygyarapodást. Természetes, hogy a hibridhízó első generációjánál ez nem így fog megmutatkozni, ezek 2,7 kilós takarmányfogyasztással érik el az 1 kiló súlygyarapodást. Szerbiában jelenleg 4 kiló takarmányfogyasztással érik el a hízók az 1 kiló súlygyarapodást, ez nagyon rossz eredmény. A megtermékenyítő központban lévő tenyészállatok karanténja november 25-én lejárt, majd megkezdődött a sertés szaporító anyag előállítása. A terv szerint ezt futárszolgálat szállítja el az ország minden térségébe. Nekünk helyben kell megállapítanunk, hogy a termelőknél hány mesterséges megtermékenyítésre alkalmas koca van. Ezeket időrendbe soroljuk, hogy meg tudjuk határozni hány kocát kell megtermékenyíteni egy-egy héten. Az esetleges hiány elkerülése végett hetente két alkalommal, szerdán és szombaton kapunk szaporítóanyagot, amelynek tárolási ideje 6-7 nap. A mesterséges megtermékenyítést csak azokban a gazdaságokban végezzük el, amelynek tulajdonosa tagja az Agronornak, így a technológia nem kerülhet ki a szövetkezetből. Az Agronorhoz viszont bárki csatlakozhat azok közül, akik a sertéstenyésztésben keresik a boldogulásukat. Számukra adott a lehetőség, hogy a szövetkezet révén egy biztos értékesítési rendszerbe kerüljenek, elkerülve a kiszolgáltatottságot. Ez nagyon fontos, mert amíg a termelő ki vannak téve a takarmánygyártó cégek és a vágóhidak kénye-kedvének, addig itt nem fog semmi változni, a jószágtenyésztés el fog veszni. Mi arra törekszünk, hogy ezt elkerüljük ezzel a szerveződési formával, biztosítva az embereknek a megélhetést és a tradíciók megmaradását – közölte Szőke István.
Vajdaságban négy helyen, Mosorinban, Kuzminban, Szivácon és Moholon működik az Agronor szövetkezetnek helyi bizottsága. Az érdekeltek bővebb információt kaphatnak személyesen Szőke Istvántól Moholon, illetve az Agronor honlapján (www.agronor.nadlanu.com).
