„Csak egy liter kadarka kell...” – szól a nóta. A kadarka az egyetlen szőlőfajta, amelyiknek nótát szenteltek. Ebből is látszik, milyen nagy becsben tartották azt a szőlőfajtát, amelyik erről a vidékről származik és mára már szinte teljesen eltűnt Vajdaság északi területeiről.
„Csak egy liter kadarka kell...” – szól a nóta. A kadarka az egyetlen szőlőfajta, amelyiknek nótát szenteltek. Ebből is látszik, milyen nagy becsben tartották azt a szőlőfajtát, amelyik erről a vidékről származik és mára már szinte teljesen eltűnt Vajdaság északi területeiről.
A Pallas Nagy Lexikon a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban, vagyis Romániában Arad környékén, Magyarország déli tájain és Vajdaság északi részén a kadarka szőlőfajtát 1895 óta jegyzi, mint honos fajt. Akkor a gyümölcsösök összterületének 60 százalékát borította a kadarka.
– Ebben az időszakban még Liszt Ferenc is, amíg éppen ezeken a területeken élt, minden évben küldött a pápának, illetve a holland és a dán királynak is kadarka bort. Az Osztrák–Magyar Monarchia elitje is gyakran iszogatott ebből a borból. A kadarka a 19. század végén és a 20. század elején nagy hatással volt az idegenforgalom és a gazdaság fejlődésére – hallottuk Ignacije Tonkovićtól, a palicsi MR Vinograd tulajdonosától. Majd hozzátette: – A 19. században a kadarka domináns szőlőfaj volt ezen a területen, a 20. század második felében más világfajták kerültek a helyére, és szinte eltűnt. Jelentős munkát végeztek a szakemberek, hogy a kadarka eltűnésének okait kiküszöböljék, ami tulajdonképpen a szőlőtermesztés technikájában rejlett, illetve azokban a betegségekben, amelyek ennél a szőlőfajtánál megjelentek. Hajdú Edit kecskeméti professzor asszony a csapatával több kadarkaklónt alakított ki, amelyek mindegyike saját jellemzőkkel rendelkezik. Egyiknek erősebb a bukéja, a másiknak magasabb a cukortartalma, a harmadiknak a savtartalma, vagyis ezeknek a klónoknak a kombinációjával egy olyan kadarkafajt lehet létrehozni, amelyből minőséges bort lehet készíteni.
Megtudtuk, ezeknek a kutatásoknak a célja az, hogy visszatelepítsék erre a területre a kadarkát. Egy külföldi befektetőnek köszönhetően a palicsi MR Vinograd kapta meg a feladatot, hogy szakemberek mellett ennek eleget tegyen. Ignacije Tonković rámutatott, a legfontosabb lépés az volt, hogy megállapítsák, a kadarka milyen helyet foglal el a vörösborok körében, vagyis érdemes-e a termesztésével foglalkozni. Mint kiderült, érdemes vele foglalkozni, hiszen előkelő helyen áll. Így a palicsi MR Vinograd kezdeményezésére és Nagy Ferencnek, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzuljának támogatásával létrehozták a kadarka szakcsoportot, amelynek köszönhetően tavaly novemberben a kadarkát kiáltották ki a DMKT eurorégió borának.
A szakcsoport folytatja a munkáját. A kitűzött céljuk az, hogy a kadarka nevét újraélesszék, és visszaszerezze a hírnevét. Ignacije Tonković, aki az elkövetkező két évben a szakcsoport vezetője, kiemelte, olyan még nem fordult elő ez idáig, hogy három ország közös erővel igyekezzen egy szőlőfaj megőrzésén.
– Csupán hárman-négyen termelnek kadarkát. Aradon Balla Géza 13 hektáron termeszti ezt a szőlőfajtát, illetve Magyarországon még két-három termesztő, de mi itt Vajdaságban még nagyon az elején tartunk. Eddig 6 hektárt ültettünk, és az idén még egy hektárt tervezünk beültetni szőlőtőkével – hallottuk Ignacije Tonkovićtól. Rámutatott, hogy ezen a vidéken a kadarkának nincs konkurense, így a termesztésében és értékesítésében sikerre számítanak. Elmondta továbbá, hogy mivel egyre népszerűbb a borturizmus a világban, tervezik a kadarka útjának kialakítását is. A tervek szerint az út Kecskeméten kezdődne, majd Palicson folytatódna és Aradon végződne. Illetve, miután számba vennék azokat a termelőket, akik a kadarka termesztésével foglalkoznak, és betekintése lenne a szakembereknek abba, hogy évente mennyi bor terem, azt szeretnék bevezetni, hogy a palackozott boron a termelők a saját címkéjük mellett az eurorégió jelét is feltüntetnék, amivel jeleznék: a kadarka ennek a régiónak a bora. Kiemelte, ennél a szőlőfajtánál nem a mennyiség, hanem a minőség számít, így inkább a házi termelést támogatják majd.
