A pénzügyminisztérium és az Al Dahri közötti együttműködési előszerződés aláírását a kormány is jóváhagyta, és a végleges szerződés azután lép érvényre, miután Szerbia és az Egyesült Arab Emírségek államközi szerződést ír alá és ratifikálja azt. Az előszerződés alapján a vezető arab vállalat 200 millió eurót ruház be azon a nyolc mezőgazdasági szövetkezeten keresztül a mezőgazdaságba, amit megvásárol. Ebből 100 millió eurót az öntözőrendszer kiépítésére fordít majd – hangzott el a Szerbiai Egyesület Régiók szabadkai szervezetének csütörtöki sajtótájékoztatóján.
– Az előszerződés egyik kitétele, hogy az új tulajdonos köteles megtartani a jelenlegi dolgozókat. Emellett azt tervezik, hogy hazai termelőkkel is együttműködnek majd, a terménytöbbletet a külföldi piacon értékesítik, s ily módon a mi mezőgazdászaink is lehetőséget kapnak az érvényesülésre a külföldi piacon – mondta Alen Stantić.
A párt mezőgazdasági csapatának koordinátora rámutatott: a nyolc szövetkezet eladása után az Al Dahri tulajdonába 7381 hektár földterület kerül, amelybe beletartozik az a 2982 hektár földterület is, amit az elővásárlási jog alapján vásárolnak majd meg, amelyet eddig a belgrádi PKB mezőgazdasági kooperáció keretében működő Július 7. mezőgazdasági vállalat művelt meg. Mint hozzátette, ezért az állami földterületért azonban az állam soha nem kapott bérleti díjat, mert soha nem is került árverésre.
– Harmad és negyedosztályú földről van szó, amely valamikor mocsaras terület volt és amiért 12 ezer eurót kínáltak fel. Mi úgy ítéljük meg, hogy ez egy reális ár – közölte a koordinátor.
Emellett az új tulajdonos további földterületeket vehet majd bérbe, 30 évre. Stantić elmondta, Szabadkán átlagban 200–250 euró bérleti díjat fizetnek hektáronként a földekért, s bár vannak olyan földterületek is, ahol jelentősen többet, akár 700 eurót is, mégis úgy gondolja, nem a maximális árakat kell figyelembe venni a bérleti díjak kiszabásánál, hanem az átlag díjakat. Szerbia területén pedig az átlag bérleti díj megközelítőleg 190 euró.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint még mindig nem zárultak le a restitúciós eljárások, az eladott szövetkezetek részét képezhetik-e a vagyon-visszaszármaztatásnak, Stantić elmondta, leellenőrizték, és az adott területekre nem érkezett semmilyen visszaszármaztatási igény.
