Vészesen közeledik a Valentin-nap, amelyet február 14-én ünnepelünk. Ez az ünnep már jó ideje nemcsak a szerelmesek ünnepe, hanem a fogyasztói társadalom egyik kulcsfontosságú eseménye is. Ezen a napon az üzletek, éttermek, virágboltok és az ajándékboltok egyaránt készülnek arra, hogy eladásaikat maximalizálják. A virágok, édességek, drága ékszerek, plüssfigurák és különleges, romantikus vacsorák mind részei annak az iparágnak, amely a szeretet és romantika ünnepét a vásárlásról szóló eseménnyé alakította. A Valentin-nap a fogyasztói társadalom egyik legszembetűnőbb példája. A reklámok és kereskedelmi kampányok folyamatosan azt sugallják, hogy a szeretet kifejezésének elengedhetetlen része a drága ajándékok és különleges élmények vásárlása. A társadalmi nyomás, hogy megfeleljünk a Valentin-napi elvárásoknak, sokakat arra késztet, hogy olyan dolgokra költsék el a pénzüket, amik nem feltétlenül szükségesek a kapcsolatuk erősítéséhez. A fogyasztói társadalom ezen jelensége sokak számára kérdéseket vet fel a szeretet és a kereskedelem kapcsolatáról. Vajon a Valentin-nap valódi célja – a szeretet ünneplése – egyre inkább a pénz és a fogyasztás körül forog? Ezzel párhuzamosan egyre többen keresnek alternatív utakat is, amelyek a szeretet és figyelmesség más formáit hangsúlyozzák, mint például közös élmények, kézzel készített ajándékok vagy egyszerű, személyes gesztusok. Így a Valentin-nap, miközben továbbra is sokak számára fontos ünnep marad, a fogyasztói társadalom kritikájává is válhat, amely arra figyelmeztet, hogy a szeretet valódi megnyilvánulásai nem feltétlenül a pénzben mérhetők.
