A Szerbiai Képviselőház a tervek szerint kedden kezdi el megvitatni a mezőgazdasági támogatásokról és vidékfejlesztésről szóló törvényjavaslatot. A Vajdasági Magyar Szövetség tizenkettő módosítási indítványt állított össze a törvényjavaslatra. Pásztor Bálint, a VMSZ frakcióvezetője és Fremond Árpád, a párt képviselője, a parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja pénteken tárgyaltak Goran Knežević mezőgazdasági tárcavezetővel ezekről a módosítási indítványokról.
Lapunknak nyilatkozva Fremond Árpád emlékeztetett, hogy a VMSZ még tavaly év végén közvitát szervezet a szóban forgó törvényjavaslatról. A közvitán több mint harminc gazdaszervezet, valamint a szakma és több önkormányzat képviselője is részt vett. A VMSZ már a közvita befejezte után továbbította javaslatait a mezőgazdasági minisztériumnak, ezekből több is beépült a törvényjavaslatba – mondta Fremond. Hozzátette: javaslataik közül talán azt emelné ki, amelynek értelmében az elkövetkezendőkben a köztársasági költségvetés 5 százalékát a mezőgazdaság számára különítik el. Az is lényeges javaslat volt, amely értelmében azok a 65 évnél idősebb termelők, akik mezőgazdasági nyugdíjalapot fizetnek, vagy mezőgazdasági nyugdíjasok, választhatnak, hogy a kommerciális vagy a nem kommerciális gazdaságokba szeretnének tartozni a bejegyzés során – magyarázta Fremond, hozzátéve: azon javaslatukat is kiemelné, amely értelmében az állam 100 hektár alatt is támogatást fizet a jövőben a gazdáknak.
– A tizenkét módosítási indítványunk, amelyekről pénteken tárgyaltunk Knežević miniszterrel, több csoportba különíthetőek el. Az első csoportba tartozó indítványok a támogatások összegére vonatkoznak, ezek tekintetében sajnos nem mutatkozott nyitottnak a miniszter. A hektáronkénti támogatás 12 ezer dinár lesz, mi viszont azt szerettük volna, ha legalább 17 ezer dinárra emelték volna. A másik csoportba sorolható módosítási indítványainkban azt javasoltuk, hogy bővüljön a Vajdaság Autonóm Tartomány és az önkormányzatok hatásköre a mezőgazdaságra vonatkozóan. A miniszter ígéretet tett, hogy ezeket elfogadja. Ha ezt valóban megteszi, akkor mondjuk az önkormányzatok mezőgazdasági alapokat hozhatnak létre. Ezekbe az alapokba az állami termőföld bérbeadásából befolyó pénz kerülne, amelyet azután vissza nem térítendő támogatások formájában oszthatnának ki a gazdák között. Indítványaink harmadik csoportja a kistermelőket segíti a felvásárlókkal szemben. Abban az esetben, ha felvásárlón keresztül juttatják el a jószágot a vágóhídra, a sertés- és bikatenyésztő kistermelők nem kaphatják meg a kilónkénti támogatást. Amennyiben a miniszter elfogadja vonatkozó módosítási indítványunkat, akkor a gazdák ezen csoportja is jogosult lesz a mezőgazdasági minisztérium különböző prémiumaira. Knežević miniszter azon módosítási indítványunkat is elfogadta, amelynek értelmében a tárcavezető nem csökkentheti mezőgazdasági támogatásokat. Valamint külön támogatásokat kértünk a fiatal gazdáknak. A miniszter arról biztosított bennünket, hogy az elkövetkezendő időszakban a vidékfejlesztésen keresztül a fiatal mezőgazdasági termelőknek lehetősége lesz különböző támogatások megszerzésére. A téma kapcsán fontosnak tartom kiemelni, hogy a törvényjavaslat értelmében minden egyes bejegyzett gazdaság támogatást kaphat. A jövőben nyugodtan elfelejthetjük a nyugdíjalapot is, már nem annak a fizetéséhez fogják kötni a támogatások odaítélését. Nagyon jó, hogy végre törvénnyel szabályozza az ország a mezőgazdasági támogatásokat. Így remélhetőleg stabil támogatási rendszert sikerül vezetni, amelyben a gazdák tudják, hogy mi vár rájuk a következő években. Ha a miniszter és a kormány valóban elfogadja kulcsfontosságú módosítási indítványainkat, akkor a VMSZ megszavazza a törvényt – mondta el Fremond.
A VMSZ képviselői kihasználták az alkalmat, és a napok óta emlegetett szerb–arab ügyletről is beszélgetést kezdeményeztek a miniszterrel. Fremond közölte: teljes körű tájékoztatást kaptak a szerb kormány és az Egyesült Arab Emírségek között tervezett üzletről. A képviselők elsősorban az előszerződés azon kitétele kapcsán fejezték ki aggodalmukat, amelynek értelmében a szerb kormány és az Al Dahra agrárcég közös vállalata mindenféle árverés megszervezése nélkül vehet állami földet bérbe. A miniszter elmondta: a 3 ezer hektár bérbe adandó termőföld Belgrád város területén, Surčinban van. A Július 7. Mezőgazdasági Szövetkezet erre a termőföldre nem fizetett semmiféle bérleti díjat az államnak – tolmácsolta lapunknak Fremond Knežević miniszter beszámolóját, hozzátéve: az állam nem tervez több földterületet bérbe adni a közös szerb–arab vállalatnak.
– Az egyezményből az a 16 ezer hektár termőföld is kikerült, amelyet az a nyolc mezőgazdasági szövetkezet bérel, amely szövetkezeteket majd megvásárolja a szerb–arab vállalat. A 16 ezer hektár visszakerül az önkormányzatok hatáskörébe és később a helyi termelők vehetik bérbe árverésen. A dolgok jelenlegi állása szerint a közös szerb–arab vállalat a nyolc mezőgazdasági szövetkezet megvásárlásával 7 ezer hektár termőföldhöz jutna, bérelné a 3 ezer hektárt Surčinban, és még 3 ezer hektár termőföldet használhatna Karađorđevóban, a hadsereg tulajdonában lévő területen. A VMSZ addig nem változtat az álláspontján, amíg nem látjuk a végső államközi megállapodást a köztársasági parlamentben. Számunkra nagyon fontos, hogy a gazdák ebben a témában megtalálják a közös hangot a mezőgazdasági, valamint a pénzügyi és gazdasági minisztériumok illetékeseivel – összegezte Fremond.
Kérdésünkre, hogy a szerb–arab vállalat tulajdonába kerülő vagy az általa bérelt földterület tárgya lehet-e később a vagyon-visszaszármaztatásnak, a VMSZ képviselője közölte: a miniszter elmondása szerint nem. Ennek ellenére az államközi megállapodásban állítólag külön kitérnek majd erre a kérdésre – fűzte hozzá Fremond.
– Magáról a restitúcióról szintén beszélgettünk Knežević miniszterrel. Ígéretet kaptunk, hogy a minisztérium tájékoztatást kér a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökségtől a vonatkozó törvény alkalmazásának a mezőgazdasághoz kapcsolódóan felmerülő nehézségeiről. Amennyiben a tájékoztatást követően úgy ítéljük meg, hogy törvénymódosítás szükséges a termőföldek zökkenőmentes visszaszolgáltatásának érdekében, akkor a mezőgazdasági minisztérium és a VMSZ közösen kezdeményezi majd a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény módosítását – nyilatkozta Fremond.
