OLVASÓ: – Tegnap voltam a vásárban. Nézegettem a teheneket, s majdnem vettem egy feketetarka holstein-fríz tehenet. Már-már megalkudtunk, az utolsó pillanatban mégis meggondoltam magam, és elálltam a vételtől.
ÁLLATORVOS: – Sokalltad az árat? A jó tejelő tehénnek megvan ám az ára!
OLVASÓ: – Az árral nem volt baj. A gazda hajlandó volt alkudni is.
ÁLLATORVOS: – Hát akkor mi baj volt?
OLVASÓ: – Nem tetszett, hogy a tehénnek eléggé dülledtek voltak a szemei. A nyakán és a haskorc tájékán pedig, amikor végigtapogattam a bőrét, a bőr alatt mintha valami csomók lettek volna. Az igazat mondva, azért nem vettem meg a tehenet, mert nem tetszettek azok a dülledt szemek. Különben a gazdának a tehénre szabályos passzusa (járatlevele) volt.
ÁLLATORVOS: – Azt hiszem, hogy a füstbe ment vétel sok bosszúságtól mentett meg!
OLVASÓ: – Nem értem, mi bajom származhatott volna abból, ha megveszem a tehenet?
ÁLLATORVOS: – Látatlanból nem szeretek véleményt mondani, de azok alapján, amit elmondtál, mégis azt hiszem, hogy az a tehén nem volt egészséges.
OLVASÓ: – Ugyan mi baja lehetett? A gazda azt mondta, hogy egészséges, jól tejel.
ÁLLATORVOS: – Abban nem kételkedtem, hogy a gazda ezt mondta. Ennek ellenére nekem az a tehén leukózisgyanús.
OLVASÓ: – Hát az meg mit jelent, hogy leukózis gyanús? Ilyen marhabetegségről nem is hallottam!
ÁLLATORVOS: – Miska, az az utcádbeli fiatalember, tudod talán, hogy leukózisban halt meg.
OLVASÓ: – Tudni tudom, de mi köze van ennek a tehénhez?
ÁLLATORVOS: – A tehénhez valóban nincs semmi köze. Csak azt akartam ezzel mondani, hogy a szarvasmarha-leukózis az ember leukózisához, a fehérvérűségéhez hasonló rosszindulatú, daganatos betegség. A hasonlóság ellenére azonban semmiféle oki összefüggésben nincs vele. Már a kórokozója az ember fehérvérűségének, és más a szarvasmarháénak.
OLVASÓ: – Ha már egy új, részemre eddig ismeretlen állatbetegségről van szó, kérlek, mondd már el a lényeget.
ÁLLATORVOS: – Azt már mondtam, hogy daganatos betegség. Jellemző rá, hogy a nyirokcsomók megdagadnak. A megnagyobbodott nyirokcsomókat észlelted te is, amikor végigtapogattad a tehén bőrét. A szemei is azért dülledtek úgy ki, mert a szemgolyókat a megnagyobbodott nyirokcsomók nyomták kifelé. Azok a bőr alatti duzzanatok, amelyeket te csak tapintással észleltél, de nem láttad őket, idővel tyúktojás nagyságúra vagy még nagyobbra nőnek, és láthatóvá válnak.
OLVASÓ: – Mondd, ragályos ez a betegség?
ÁLLATORVOS: – A szarvasmarha leukózisának két formája van. Az első az ún. szórványos leukózis. Ebben a borjak és a növendékek betegszenek meg. Ez nem mutat terjedő irányzatot, tehát a beteg állattól nem kapják meg a betegséget az egészséges állatok, de a megbetegedettek elpusztulnak.
OLVASÓ: – Mi váltja ki ezt a betegséget?
ÁLLATORVOS: – Még nem állapították meg pontosan e kórforma okát.
OLVASÓ: – Az a tehén, amelyet én láttam, már öregebb volt, úgy 6-7 éves lehetett.
ÁLLATORVOS: – A leukózisnak van egy másik alakja, amely fertőző, és a 3-4 évesnél idősebb állatok betegszenek meg benne. A kevésvérűségnek ez a formája a beteg állatokról tovább terjed az egészségesekre. Elég, ha az egészséges állományba csak egy fertőzött, látszatra még egészséges állat kerül, az nagyszámú új megbetegedést okozhat.
OLVASÓ: – Lehet-e gyógyítani a szarvasmarha-leukózist?
ÁLLATORVOS: – Nem, ez gyógyíthatatlan betegség. A megbetegedett állatokat le kell vágni. A betegség nagy gazdasági kárt okoz, és ezért veszélyes. A tehéntulajdonos, akitől te nem vetted meg azt a tehenet, ha vágóra adja el a jószágát, sokkal kevesebbet kap majd érte, mint ha te vetted volna meg. Még akkor is, ha a kért vételárból jócskán engedett is volna.
OLVASÓ: – Mondd, meg lehet-e állapítani a betegséget a nyirokcsomók megnagyobbodása és szem kidülledése előtt?
ÁLLATORVOS: – Ezek a tünetek már a betegség végső, úgynevezett tumoros szakaszában mutatkoznak. Különben a fertőzés időpontjától a tumoros tünetek megjelenéséig hosszú idő, néhány év is eltelhet. A leukózist vírus idézi elő. Ennek a kórokozónak a jelenlétét nem sokkal a fertőzés után a vérsavó laboratóriumban végzett vizsgálatával már meg lehet állapítani. Tehát pontosan ki lehet mutatni, hogy az állat fertőzött-e a szarvasmarha-leukózis vírusával vagy sem.
