Sokféle célra felhasználható a 3D nyomtató, amellyel készíthetők mindennapi használati tárgyak, pótolhatók a hiánycikknek számító alkatrészek, saját szórakoztatásra nyomtathatók játékfigurák, ugyanakkor az oktatásban használatos tárgyak is. Göblös Péter adai-törökfalui osztálytanító kíváncsiságból vásárolt magának 3D nyomtatót, amelyet végül nemcsak hobbiból használ, hanem munkaeszközként a tanításban alkalmazott segédeszközök nyomtatására, köztük könyvjelzők, virágtartók, minták készítésére. Emellett a pedagógus kollégák számára is készített taneszközöket, például napórát.
– A 3D nyomtatással több mint egy éve ismerkedtem meg, ami hobbiként indult. Nagyon érdekelt, sok videót megnéztem róla az interneten, és elhatároztam, hogy beszerzek egy kezdőknek való gépet. A 3D nyomtatásnál az egyik legnehezebb dolog a szintezés, vagyis beállítani úgy az eszközt, hogy jó magasságban legyen a tálca. Ebben a modellben az a jó, hogy automatikusan beállítja magát. Ez nagy segítség volt, mert megadtam neki, hogy mit kell készítenie, és onnantól kezdve nyomtatott, különösebb probléma nem volt vele. Az interneten nagyon sok minta található. Az elején, ha találtam valami érdekes formát, azt kinyomtattam. Ezek a nyomtatók filamentszálakkal dolgoznak, amiből sokféle van különböző tulajdonságokkal. Én PLA-val dolgoztam, ami a leggyakrabban használatos filament. A különlegessége, hogy növényi alapanyagból készül, és bizonyos körülmények között lebontható. Gyorsabban lebomlik, mint a műanyag, vagyis környezetbarát anyag. Van még a TPU, ami gumis szerkezetű. Ezzel a legórobotokhoz tudok gumikat nyomtatni, illetve Gergő fiam telefonjára készítettünk tokot – mesélte Göblös Péter.
A diákok számára nyomtatott virágatrtók és kaspók a törökfalui osztályteremben
A Cseh Károly Általános Iskola törökfalui részlegében oktató osztálytanítóban a 3D nyomtató használata közben felmerült, hogyan és mire használhatná a korszerű eszközt a mindennapi oktatásban, egyáltalán alkalmazható-e bármire.
– Először különösebb ötletem nem is volt. Viszont az elmúlt tanévben elkezdtem nyomtatni különféle virágtartókat, kaspókat, hogy azzal díszítsük az osztályunkat. Miközben ezeket a formákat kerestem, találkoztam egy fiatal lengyel mérnök videójával, aki egy olyan szerkezetet épített, aminek köszönhetően a PET-palackok újrahasznosíthatók, és filamentszálat lehet belőlük készíteni. Nagyon megtetszett az ötlet, és elhatároztam, hogy úgy díszítjük ki az osztálytermet, hogy újrahasznosított műanyagból nyomtatunk kaspókat. Fölvettem a kapcsolatot a lengyel mérnökkel, aki nagyon segítőkész volt. Megvásároltam tőle az elektronikát és a szerkezet leírását. Megvehettem volna az egész szerkezetet, de amit csak lehet, kinyomtattam magam. Összeraktam a gépet, a gyerekekkel pedig megbeszéltük, hogy hoznak műanyag palackokat. Előtte kikísérleteztem, és rájöttem, hogy az ötliteres műanyagok palackok felelnek meg legjobban a célra. Nyomtattam egy olyan szerkezetet is, amiben van egy él, és amivel fölszeletelem a palackokat. Ezeknél arra kell még ügyelni, hogy nem lehet rajta minta, amit hőfúvóval kiegyenesítettem. A palack középső részét használtuk, az alja és a teteje ment a kukába. A műanyag szeletekből pedig a gép kialakította a filamentszálat. A terv az volt, hogy ebből fogom a kaspókat nyomtatni. A szülők jóvoltából vásároltam négy tekercs PLA filamentet, amiből kinyomtattam tizenegy virágtartót a kaspókhoz, minden diáknak egy-egyet. Majd elkezdtem a műanyagból a kaspókat készíteni, de rájöttem, hogy ez nem olyan egyszerű, mert egy idő után berakódott a nyomtatófej, és nem tudtam megfejteni, hogy mi lehet a gond. Végül PLA-ból lett a kaspó is kinyomtatva. Nagyon szépen nézett ki az osztályterem a virágtartókkal és a kaspókkal, amelyekbe a gyerekek hoztak virágot, a feladatuk az volt, hogy ezeket gondozzák. Mindennap locsolták a növényeket, nézték, hogy rendben vannak-e – hallottuk az osztálytanítótól.
Göblös Péter elmondta, hogy az elmúlt tanévben voltak magaviseleti problémák az osztályban, ezért a gyerekeknek készített egy digitális társasjátékot. Mindegyiküknek volt egy figurája és lehetősége, hogy hetente hármat dobjon, és haladjon előre a pályán. Ha valakivel magaviseleti gond volt, vagy nem csinálta meg a házi feladatát, akkor elveszített egy dobási lehetőséget, és minden alkalommal újabbat, így lemaradt a játékban. Kiemelte, hogy a játék célja az volt, hogy aki elsőnek ér célba, az egy 3D nyomtatóval készített egyedi tárgyat kapott ajándékba. Az osztálytanító megjegyezte, hogy emellett rajzolóprogrammal készítettek mintákat, amelyeket kinyomtatott. Továbbá a diákokkal készítettek nőnapi ajándékot, amelyre a virágokat és a szöveget is 3D nyomtatással hozták létre. Göblös Péter megjegyezte, hogy nyomtattak többféle könyvjelzőt is, amelyet rajzórán feladatként kifestettek a diákok, akik ezeket a mai napig használják.
Nyitókép: Göblös Péter a 3D nyomtatóval készült figurát mutatja
