A gazda „Bort, búzát, békességet” köszöntése reményeit, terveit tükrözi az új esztendőben, fogadkoznia szükségtelen, hogy (erejéhez képest) mindent megtesz a minél jobb terméseredményekért. Azt a kérdést azonban fölveti, hogy vajon az agrárpolitika és az agrárköltségvetés milyen mértékben támogatja igyekezetét, a korszerű gépek és az új agrotechnikai eljárások alkalmazása álom marad-e, avagy a minőségesebb, a többtermelés szolgálatába állíthatja-e valamennyit. A növénytermesztésben a kiváló minőségű fajtaazonos vetőmag és a talajművelés, meg persze a tápanyag-ellátottság, az állattenyésztésben a fajta és a tartástechnológia az eredményes munka alapja. A téli gazdaképzők, a mezőgazdasági szakelőadások ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy az új termesztési technológiákról ne csak tájékozódjon a termelő, hanem azokat alkalmazza is.
Nem állítunk elő GMO fajtákat
Dr. Berényi János nemesítő, az újvidéki Mezőgazdasági Intézet tudományos tanácsosa: Nemesítés szempontjából lassan beérik az új genetikának nevezett nemesítési anyagunk, amitől valamennyi haszonnövényünk esetében mind hozamnövekedésben, mind minőségben sokat várunk. 2012-ben felépül az új vetőmag-feldolgozó üzemünk, így teljesen ellenőrzésünk alá vonhatjuk a feldolgozást, ami eddig a terepen történt, s szavatolhatjuk, egyben vállaljuk a felelősséget, hogy a zsákok valóban kifogástalan minőségű NS-vetőmagot tartalmaznak. Szükség is van erre, hiszen a szerbiai vetőmagpiacon egyre kiélezettebb a versengés, s nem titkoljuk, hogy piaci részesedésünket szeretnénk megtartani, ugyanakkor külföldön is szilárdítani pozícióinkat. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy országhatárainkon túl mintegy 3,5 millió hektáron termesztik az újvidéki nemesítésű haszonnövényeket, vagyis nagyobb területen, mint Szerbia megművelhető mezőgazdasági területe.
– Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, hogy vannak-e hozamhatárok, hogy a hagyományos nemesítés vagy a transzgénikus növények nemesítése, illetve terjesztése…
– Természetesen vannak hozamhatárok, de hogy milyen mértékben aknázzuk ki egy-egy haszonnövény termőképességét, az az alkalmazott agrotechnikától, a tápfenntartástól, s nem utolsó sorban az időjárástól függ, de tény, hogy akár 30 százalékkal is növelhetők a terméshozamok. A Mezőgazdasági Intézet politikájának egyik fontos alapköve, hogy nem állítunk elő transzgénikus fajtákat. Sem mi, sem a környező országok technológiai szempontból nem vagyunk felkészülve, hogy egyedül nemesítsünk GMO növényeket, de talán ettől sem vagyunk messze, ugyanis hamarosan megkezdi működését az összpontosított biotechnológiai laboratórium, ahol most is folytatunk biotechnológiai kutatásokat. Világviszonylatban kifejezett a kereslet a hagyományos nemesítéssel előállított fajták, illetve azok terméke iránt, így a jövőben is ezt a nemesítési irányvonalat követjük.
Még a tavalyi támogatást sem kaptuk meg
Ősz Szabó Ferenc felsőhegyi gazda: A jó termésekhez az utóbbi években elfogadható árak párosulnak, bár a földműves mindig többet szeretne kapni a terményéért. Jó lenne, ha nemcsak a terményárak csökkenéséről vagy növekedéséről beszélnénk, hanem a termelési költségekről, amit a feldolgozó sok esetben figyelmen kívül hagy, s talán az agrártárcának is bele kellene szólnia az árképzésbe. Megoszlanak a vélemények, hogy a hektáronkénti 14 000 dináros területalapú támogatás elegendő-e, avagy kevés, én azt mondom, hogy minden dinár sokat jelent, de változtatni kellene a kifizetés módján. Még a tavalyi összeget sem kaptuk meg, de már küszöbön az újabb befektetés, így az lenne a legcélszerűbb, hogy a tavaszi munkák kezdete előtt rendelkezzünk a támogatás összegével, ne egyedül viseljük a befektetés terhét és kockázatát.
Dohányt még mindig érdemes vetni
Fábrik Péter tornyosi gazda: Aláírnám, hogy a következő tíz év gazdasági eredménye, mind hozamban, mind pénzben kifejezve olyan legyen, mint az elmúlt évé, pedig nem volt kegyes hozzánk az időjárás, persze hogy minden évtől jobbat várunk. Mezőgazdaságunk egyre inkább a növénytermesztés felé hajlik, méltánytalanul került háttérbe az állattenyésztés, s úgy vélem, hogy ezt az ágazatot kellene megbecsülni, jobban támogatni, de nemcsak a szaktárcának, hanem a feldolgozóknak is, akkor nem szorulnánk sertésbehozatalra, nem fenyegetne időnként tejhiány sem. Annak a gazdálkodási modellnek vagyok a híve, hogy a növénytermesztést állattenyésztéssel párosítsuk, így a tejtermelésre alapozódik gazdaságunk, de a vetésszerkezetben vagy harminc éve legalább egyhektáros területen ott van a dohány is. Igaz, sok munkát igényel, de érdemes vele foglalkozni.
Nem nehéz, ha megbecsülik a munkát
Urbán József horgosi gazda: Az állattenyésztés éppen olyan, mint a gyümölcstermesztés: ha belevág a gazda, élete végéig azt kell csinálnia, ami nem is nehéz, ha megbecsülik a munkáját. Most egyensúlyban van a takarmány és a tej ára, mégsem növekszik látványosan az állattenyésztők tábora. Bár kikényszerített lépés volt, jónak bizonyult a mezőgazdasági minisztérium határozata a tejprémium és a tenyészállatokra járó támogatás összegének növeléséről, s jó lenne, ha ebben az évben sem késlekednének a kifizetésekkel. Az állattenyésztésben több a kihasználatlan lehetőség, mint a növénytermesztésben, de hogy több fiatal foglalkozzon hús- vagy tejtermeléssel, persze az erejük teljében lévő, már törzsállománnyal rendelkező gazdákat sem kellene kizárni, ahhoz jelentős beruházások szükségesek, s jó lenne, ha nem a bankok, hanem a szaktárca biztosítana eszközöket egy-egy vállalkozás beindításához vagy fölfejlesztéséhez. Ne feledjük, az állattenyésztés, legyen az sertéshizlalás vagy szarvasmarha-tenyésztés, nem abból áll, hogy megtöltjük az ólakat, istállókat tenyészállatokkal, azoknak nagy mennyiségű és jó minőségű takarmányt is kell biztosítani, tehát az állattenyésztéshez termőföld és megfelelő gépesítés is szükségeltetik, tehát így kellene szemlélni az ágazatot, az abba történő beruházást.
Csatornák híján kutakból öntözünk
Boross László felsőhegyi gazda: Hagyománya van tájainkon a zöldségnövény-termesztésnek, kiviteli lehetőségeket is látok az ágazatban, mégpedig a friss zöldségfélék exportjában. Tőke és munkaigényes ágazat a kertészet, s fejlesztéséhez mindeddig nem kaptunk méltányos támogatást. Nagyon jónak tartom a tartományi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap hitelpályázatait, amelyek fóliasátrak és öntözőberendezések beszerzésére irányulnak, alapul szolgálnak a termelés beindításához, de ez kevés a nagyüzemi szintű termeléshez. Drága vetőmagvak és még drágább technológiák terjednek az ágazatban, s jó lenne, ha agrárpolitikánk alakítói ezt is figyelembe vennék, amikor támogatásokról, netán vissza nem térítendő eszközök odaítéléséről beszélnek. Tavaly első ízben próbálkoztunk a paprika bakháton történő termesztésével, talajtakarást alkalmaztunk, amivel növeltük a talajhőmérsékletet és meggyorsítottuk a növények fejlődését, ezenkívül csöpögtető öntözőrendszerrel oldottuk meg a vízellátást, de úgy, hogy minden időben elegendő tápoldat is jutott a termőföldre. Csatornák híján kutakból öntözünk, s ha a szaktárca az öntözhető területek növelését szorgalmazza, egymillió hektárt is emlegetnek, ahhoz ellenőrzött minőségű öntözővizet is kellene biztosítani. Ami pedig a nagy hozamokat illeti, ráfordítás nélkül nem valósíthatók meg. Talajelemzéssel kezdődik a munka, ennek eredménye alapján történik a tápfenntartás, ezenkívül a mikrobiológiai trágyák, különböző kondicionálók alkalmazása. A több és jobb termelés szükségességét szólamként halljuk nap mint nap, de a szakemberek sem igen beszélnek az évenkénti két termésről ugyanarról a területről, pedig több gazdatársammal ezt a termelési modellt alkalmazzuk évek óta, s az ilyen gazdaságok is nagyobb figyelmet érdemelnének.
Korlátlan mennyiségben érkezik az olcsó külföldi bor
Lódi Miklós feketicsi szőlész-borász: Jobban szeretné a szőlőtermelő meg a szántónövény-termesztő gazda is, ha most térdig érő hó borítaná a határt, ami biztos védelmet nyújtana a búzának, de a szőlőt is védené a fagyoktól, bár eddig nem volt igazi telünk. Az enyhe, szinte tavaszias időjárás egy kicsit gondba is ejtett, nehogy idő előtt meginduljon a nedvkeringés, duzzadjanak a rügyek. Egyébként szépen beértek a szőlővesszők, de nem sietek a metszéssel, ilyenkor a pincében van a legtöbb tennivaló. A borok minősége alapján emlékezetes lesz a 2011. évjárat, amiről már az újbor Márton-napi kóstolóján is megbizonyosodhattunk, a karácsonyi meg újévi ünnepi ebédkor pedig már fényes, csillogó borral koccinthattunk. Az új évtől, de a mezőgazdasági minisztériumtól is azt várjuk az új évben, hogy rendet tesz a hazai borpiacon, ugyanis, hogy milyen csatornákon azt nem tudom, de szinte korlátlan mennyiségben érkezik az olcsó külföldi bor, a minőségről most ne essék szó, szinte kilátástalan helyzetbe sodorva a hazai termelést és termelőket. Amikor a szőlőtelepítést, a szőlőültetvények területének növelését pénzelte a szaktárca, a termelők védelmére is kellett volna gondolnia. A hazai fogyasztás messze a termelés szintje alatt alakul, talán megoldást jelentene a kivitel, de ehhez összefogásra, szövetkezésre lenne szükség, meg természetesen kiviteli támogatásra, de mi szőlészek-borászok sem tudunk összefogni. Az új esztendő talán erre is megoldást hoz…
