Zoran Drakulić már nem többségi tulajdonosa az Ist Pointnak
Valaki valahol egyszer azt találta mondani, hogy az elmúlt tíz évben a sógor–koma–jó barát elv alapján lebonyolított magánosítás után a potom áron megkaparintott vállalatokat az újgazdagjaink külföldi befektetőknek adják majd el. Jó pénzért. Lehet, hogy a napokban pont ez történik.
A Zoran Drakulić által alapított Ist Point gabonaexportőrünk, amely az ország vezető ilyenfajta cégei között foglal helyet, két külföldi alapítású befektetői alap kezébe került át. Mi ennek az oka?
Zoran Drakulićtyal mintegy tíz nappal ezelőtt találkoztunk Belgrádban. A Magvető akkor azt a kérdést tette fel neki, vajon marad-e továbbra is az agrobizniszben? A válasz igenlő volt. Drakulić elmondta, az Ist Pointnak három malma van Vajdaságban, mindhármat meg szeretné tartani.
Már másnap megdöbbentő hírek érkeztek hozzánk. Tekintettel arra, hogy a gabonának jó ára van, az exportból busás haszon származik, kevesen gondolták, közöttük mi sem, hogy Drakulić eladja az Ist Pointot, amelyet még a múlt század kilencvenes éveinek elején alapított, és amelynek székhelye Cipruson van. Igaz az Ist Point nemcsak gabona-, hanem fémkereskedelemmel is foglalkozik. Tulajdonában van a sevojnói rézhuzalgyár, s annak idején ádáz küzdelmet folyatott a bori rézbányaáért is, nagyon meg szerette volna venni, de végül nem sikerült az üzlet, ki tudja miért.
Hogy valójában mi történt, miért vált meg az aranytojást tojó tyúktól Drakulić, csak találgatni lehet. Egyesek azt állítják, túlméretezett befektetés az oka annak, hogy pénzügyi nehézségekbe került, magyarán eladósodott. Lehetséges azonban az is, hogy az Ist Point első embere stratégiai irányváltást szándékozik véghezvinni, azaz, hogy az agrárium területéről ki akar vonulni, és más, jövedelmezőbb ágazatokba akarja befektetni az eladásból kapott pénzt. Ez a második opció hihetetlennek tűnik, hisz a gabonának is, fémnek is jó ára van, és úgy tűnik, egyelőre ez az állapot marad, méghozzá hosszabb időre.
Szembeötlő azonban, hogy újgazdagjaink, mágnásaink, akárcsak a társadalom egésze, igen ellentmondásosak. Egyik nap így beszélnek, másik nap úgy. Hosszú távú üzleti politikát nem folytatnak. Hogy Drakulić legújabb lépésének milyenek lesznek a következményei, azt nem tudni, hisz az Ist Point leányvállalatának az Agropointnak (amelyet szintén eladott) nemcsak Szerbiában vannak tárolási kapacitásai, hanem az egész térségben, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában. Tehát regionális „játékost” kaparintott meg a külföldi nagytőke, ami azt jelenti: ezután külföldiek vásárolják majd fel az itteni gabonát. Hogy milyen üzleti politikát folyatatnak, az majd hamar kiderül, az viszont már biztos egyértelmű, hogy elsődleges feladatuk a profitszerzés lesz. Nehezen hihető, hogy a hazai termelés bővítésében merítik ki majd erejüket.
