2024. július 18., csütörtök

Szerbia az Európai Unióban – mit nyernek vele a termelők, mit az ország?

Esélylehetőség

Nagyjából egy hónapja tart a Szerbia az Európai Unióban elnevezésű tribün, mely az Európa-napon, május 9-én fejeződik be. A tribünön több mint nyolcvan község negyvennégy szervezete vesz részt, s a nyilvános viták alkalmával a szakemberek arra keresik a választ, milyen előnyökkel jár az Európai Unióhoz való csatlakozás, s milyen változtatásokat kell végrehajtani, hogy megfeleljünk az európai szabványoknak. A második tribünt Szabadkán rendezték meg a múlt héten, ahol a mezőgazdaság jelenlegi állapotáról és lehetséges fejlesztéseiről beszéltek az EU-ba való belépés után. Három szakember tartott előadást az egybegyűlteknek, dr. Mićo Oljača, a belgrádi Mezőgazdasági Kar tanára, Pekla Róbert magyarkanizsai földműves és Damir Varga, a szabadkai Agrozavod mérnöke.

Dr. Mićo Oljača készített egy összegzést arról, hogyan fest Szerbia mezőgazdasága jelenleg és mire számíthatunk az EU-ba való belépés után. Mint mondta, Szerbia területén mintegy 5,7 millió hektárnyi földterületet művelnek meg, és 1,3 millió azok száma, akik mezőgazdasággal foglalkoznak, mely a lakosság 17,3 százalékát teszi ki. Átlagosan két és fél hektárnyi terület jut egy földművelőre, melyet többségében elavult eszközökkel művel meg és nem áll rendelkezésére megfelelő mennyiségű pénzeszköz a gazdasága felvirágoztatásához és modernizálásához. Ez az egyik oka annak, hogy mezőgazdaságunk negatív tendenciákat mutat. Ezeken a földterületeken elsősorban szóját, napraforgót és cukorrépát termelnek, a gyümölcstermesztésben a szilva, alma és a málna, a zöldségtermesztés terén pedig a burgonya teszi ki a termelés legnagyobb hányadát. Az állattenyésztésben a marha- és sertéstenyésztés jelentősen visszaszorult, de ha a feltételek megváltoznak, ennek a tevékenységnek is van jövője. Az EU országokban élő lakosságnak mindössze két százaléka foglalkozik mezőgazdasággal, átlagosan öt hektárnyi területen, amely jelentősen nagyobb, mint egy szerbiai földművelőre eső terület. Az Európai Unióba való belépéssel a mezőgazdaságunk, állattenyésztésünk, feldolgozóiparunk, gyümölcsészetünk és szőlészetünk jelentős fejlődésnek indulhat, hiszen az európai piacnak szüksége van a termékeinkre, csak pontosan kell tudnunk, mit és mennyit igényel a piac, s ehhez igazítani a termelést. Emellett tudni kell azt is, hogy az EU minden évben ötven milliárd euró támogatást biztosít a mezőgazdaságnak, amit a gazdaság fejlesztésére, felszerelésre, új technológiák bevezetésére, képzésre, vagy a falusi turizmusra lehet fordítani. Az EU a tagoknak stabilabb árakat biztosít, állandó és nagy piacot eredményez, ami mintegy fél milliárd lakost jelent, s olyan feltételeket teremt, mellyel biztosítani tudja a fennmaradást, fejlődést. Az EU költségvetésében szerepel az IPA Alap is, melyet azoknak az országoknak a részére hoztak létre, melyek most készülnek csatlakozni, és be kell hozniuk bizonyos lemaradást, s ezekhez a pénzeszközökhöz pályázatokon keresztül lehet hozzájutni.

Pekla Róbert arról beszélt, hogy Lengyelországban milyen pozitív változások mentek végbe, amióta belépett az Európai Unióba. A lengyel földterületek minősége rosszabb, mint a szerbiai földterületeké, ennek ellenére az a két millió ember, aki mezőgazdasággal foglalkozik, elégedett és nyereséget termel, köszönhetően az EU-s segítségnek.

Damir Varga, aki az Agrozavod tanácsadójaként dolgozik, elmondta, hogy minden országnak más és más sajátosságai, lehetőségei és politikája van, melybe a mezőgazdaság is beletartozik, ezért nem lehet egy bizonyos mintát követni és a más által kialakított úton végigmenni, mások tapasztalataiból legfeljebb tanulhatunk. Az EU mindenkinek tud biztosítani annyi támogatást, hogy az elegendő legyen a megerősödéshez, fejlődéshez, s egy idő után az önállósághoz. Arra kell csak odafigyelni, hogy a támogatás ésszerűen legyen szétosztva, s a kisgazdaságok megerősítésén is sok múlik. Néhány éve a tanácsadásra is nagyobb hangsúlyt fektetnek, de a jövőben képzésekre, állandó informálásra, sok újításra és a munka szélesítésére lesz szükség, ha Szerbia fel akarja venni a versenyt a külföldi termelőkkel és meg szeretne felelni az európai szabványoknak.