Ha tovább boncolgatjuk a statisztikai adatokat, megtudjuk, hogy havonta Szerbiában 17 000 ember veszíti el az egzisztenciáját. A munkanélküliség szempontjából Horvátországot, Crna Gorát és Szlovéniát is „lepipáltuk”, de azokat az Európai Uniós országokat is, melyekben államcsőddel fenyegetett a válság. Ilyenek Görögország, Spanyolország, Magyarország.
A Köztársasági Sttisztikai Hivatal szerint a gazdasági válság kezdete óta, tehát 2008-tól, egyesek szerint 400 000-en kerültek az utcára. Ez a meglátás sokak szerint túlméretezett. A Nemzetközi Valutaalap is figyeli, hogy mi történik nálunk. Ez az intézmény például mindössze 100 000-re taksálja ezt a számot. Hol az igazság? Legvalószínűbb, valahol a középen.
Neves gazdasági szakértők szerint 2008 szeptemberétől napjainkig megközelítőleg 270 000 embernek mondtak fel. Hova tűntek ezek az emberek? Merthogy rólunk nincs semmilyen kimutatás a Nemzeti Foglalkoztátási Szolgálatnál, ahol hivatalosan 729 520 munkanélküli van, nagyjából ugyanannyi, mint két évvel ezelőtt, azaz 2008 végén, amikor 727 261 volt ez a szám.
Hova tűnt hát negyedmillió munkanélküli? A szemfényvesztés művészetével határos módon az újonnan munka nélkül maradottakat egyszerűen törölték a munkaszolgáltató nyilvántartásáról. Puszta formaság miatt törölték például azokat, akik a megszabott időpontban nem jelentkeztek a munkaközvetítő tolóablakszolgálatán, de azokat is, akiknek minimális mennyiségű megművelhető földterület van a nevükön, azaz fél hektár. Amiből természetszerűen nem lehet megélni, de az államot képviselő betegbiztosító szerint – igen. Sőt még betegbiztosítási járulékot is lehet belőle fizetni.
Sokan azt rebesgetik, a szerbiai paraszttársadalom 70 százalékának nincs egészségügyi biztosítása. Azoknak sem, akik emlékezetük óta a földet túrják és azoknak sem, akik munkalnélküliekké váltak, de besorolták őket a mezőgazdászok sorába. Utóbbiak részéről az elmúlt néhány hónapban számos olyan beadvány érkezett a tartományi ombudsmanhoz, mellyel kérték, az intézmény foglaljon állást a kérdésben: kinek kell fizetni, s vajon jogos-e az, hogy a betegbiztosítási nyilvántartásából kihúzzák mindazokat, akiknek talpalatnyi földjük van.
Végső döntés még nem született, de az ombudsman arra szólította fel a betegbiztosítót, hogy hagyjon fel azzal a gyakorlattal, miszerint a munka nélkül maradottakat földműves-biztosítottként tartja számon. Tekintettel ugyanis arra, hogy a munkanélkülieknek nincs betegbiztosításuk, nincs betegkönyvecskéjük, ezáltal nem is valósíthatják meg az egészségvédelemre vonatkozó alkotmányos jogot.
Már most biztos, az ügynek lesz folytatása. És... esetleg felelősségre vonhatják azokat is, akik a betegbiztosító említett gyakorlatára döntően kihatottak.
