A szabadkai Tejgyár március elsejétől hat tejfelvásárló állomást fog bezárni, illetve mintegy ötszáz kistermelővel szakítja meg a kapcsolatot, mert a piacon tejfelesleg van. A szakemberek ezt az állapotot azzal magyarázzák, hogy miután Szerbia, illetve a mezőgazdasági minisztérium jóváhagyta a külföldi tejtermékek behozatalát, a hazai tejgyárakat, és ezzel a tejtermelőket, illetve a hazai tejtermékek forgalmát nyomta el. Egyes felmérések szerint tavaly 3400 tonna tejport szállítottak be az országba.
– Mivel megnőtt a külföldi tej és a tejtermékek behozatala, a piacon többlet alakult ki, így a mi termékeink eladási aránya jelentősen lecsökkent a korábbi időszakhoz képest. Válaszként erre a nyers tejmennyiség felvásárlásának lecsökkentésére kényszerültünk, vagyis felmondjuk a kistermelőkkel az együttműködést. A Szabadkai Tejgyár mintegy 55 százalékban a tejet nagy tejtermelőktől veszi át, legyen szó családi farmokról, vagy szövetkezetekről, míg a többi tejet felvásárlóállomásokról gyűjti be. A kialakult helyzetben döntöttünk úgy, hogy a kistermelőkkel szakítjuk meg a kapcsolatot, illetve azokkal, akik tavaly kevesebb mint 7,5 ezer liter tejet adtak át, vagyis kevesebb, mint 20 litert naponta – emelte ki Goran Stoparić, a Szabadkai Tejgyár nyersanyagosztályának vezetője, majd hozzátette: – Nem volt kellő hozzáállásuk a komoly tejtermeléshez.
– Mi 67 tejfelvásárló állomással dolgoztunk, ebből hatot: Feketicsen, Kishegyesen, Mokrinban, Verušićon, Makkhetesen és Obornjačán be fogunk zárni március elsejétől – mondta. Ezeknek az állomásoknak a bezárását különböző okok indokolták, elmondásai szerint például Feketicsen és Kishegyesen a termelők nem fejlesztették a farmjaikat, nem volt kellő hozzáállásuk a komoly tejtermeléshez, míg Mokrinban a tej minőségével akadtak gondok már huzamosabb ideje.
– Ezzel, hogy ezeket az állomásokat bezárjuk, mintegy 3–3,5 ezer liter nyers tejről mondunk le. Ezek közül a kishegyesi és a mokrini a legnagyobb állomás. Emellett még a kistermelőktől mintegy 5,6–6 ezer liter tejet vettünk át januárban naponta, vagyis mintegy tízezer literrel kevesebb tejet vásárolunk majd naponta ezek után. Attól tartok, hogyha a helyzet nem változik, további csökkentések várhatók – emelte ki az osztály vezetője, majd összehasonlításképpen elmondta, hogy csak Melencén 8 ezer liter tejről mondott le a zombori tejgyár. Az Imlek pedig az elmúlt egy évben a több mint egymillió literről 700 ezer literre csökkentette a tej felvásárlási mennyiségét.
A minőséggel van baj?
– Meg kell azt is említenem, hogy a Szabadkai Tejgyárnak már voltak olyan tervei, hogy az elkövetkező öt évben bezárjon minden felvásárlóállomást, ugyanis az Európai Unió piacára szeretnénk kijutni, és az ő előírásaik szerint magas minőségű tejre van szükségünk, amit a felvásárlóállomások fenntartásával nem tudunk elérni. A tej minőségét csak akkor tudjuk megtartani, ha a direkt a farmokról vásároljuk a tejet. Vagyis ez a helyzet csak arra kényszerített minket, hogy a tervezett folyamatot felgyorsítsuk. Ez nem a Szabadkai Tejgyár kitalációja, már Szerbiában is vannak tejgyárak például az újvidéki, ahol csupán négy felvásárlóállomással dolgoznak – hallottuk Stoparićtól. Elmondta, hogy mintegy kétszáz olyan termelővel működnek együtt, akik naponta több száz liter tejet adnak át, illetve mintegy hatvan olyan termelőjük van, aki naponta 150 liter tejet ad át a tejgyárnak. Az elképzeléseik szerint a jövőben mintegy 350 olyan farmmal szeretnének együttműködni, akiktől fel tudják vásárolni évente a 250–300 ezer liter tejet.
Mert megnövekedett a tejimport?
