2024. október 2., szerda

A talajlakó kártevők

A szántóföldi és zöldségkultúrákban nagy gondot jelent a talajlakó kártevők jelenléte, ami a kártétel nagyságától függően az egész parcella kiszántását is okozhatja. A leggyakoribb talajlakó kártevők: drótférgek (Elateridae), pajorok (Scarabidae), mocskos pajorok (Noctuidae) és a répaföldeken a barkók (Curculionidae). Fontos a kártevők számának meghatározása, ami alapján el lehet dönteni, hogy használunk-e rovarölő szert vagy sem, illetve milyen formában.

A mi területeinken elterjedt a magcsávázás rovarölő szerrel, azonban ez a módszer csak akkor hatásos, ha a kártevők száma a kártételi küszöbszint alatt van. Ezért kell földmintát venni.

Külön figyelmet kell fordítani a drótférgekre, ugyanis ők tudják a legnagyobb kárt tenni a szántóföldi növényekben. Több, 3-4 évet is talajban töltenek lárvaként, és ahogy növekednek a kártétel is növekszik.

A nőstény a kalászosok alá rakja a petéjét, tehát a következő évi kapásnövények már ki vannak téve a lárvák támadásának.

Talajmintavétellel meg tudjuk határozni a talajlakó kártevők számát négyzetméterenként. Ha a szám a kártételi küszöbszint alatt van, nem kell rovarölő szert bedolgozni a talajba, elegendő a magcsávázás is, ellenkező esetben indokolt a rovarölő használata.

A talajmintavétel céljai:

– csak indokolt esetekben használunk rovarölő szeres talajkezelést

– a kártételi küszöbszint alatt elegendő lenne a magcsávázás, és így eggyel

kevesebb permetezésre lenne szükség

– ha így járunk el, kíméljük a környezetet

– elkerülhetjük a kiszántást.

A talajmintaszedés ideje kora ősszel vagy tavasszal van, amikor a kártevők a felsőbb rétegekben tartózkodnak.