Fogas Vilmos királyhalmi gyümölcstermelő: Gazdaságunkon alkalmazzuk az integrált növényvédelmet. Ugyanis a PRIMA szövetkezet 9 termelővel együttműködve bevezette a GLOBALGEP rendszert, ami előfeltétele az EU piacára jutásnak. Itt már nem hagyatkozhatunk magunkra, tudásunkra, növényvédő szakmérnök irányítja a munkát. Minden elvégzett műveletet feljegyzek, kezdve a metszéstől a tápfenntartáson keresztül a vegyszerezésig – A homokvidéki almának is szüksége lenne földrajzi eredetvédelemre!
A gyümölcstermelő gazdának (állattenyésztő társához hasonlóan) nincs igazi téli pihenője, mielőbb, még a nedvkeringés megindulása előtt el kell végezni a metszést. Közben a rügyeket is megvizsgálhatja, teszi is, azok állapotából már az esetleges fagykárra és az idei termésre is következtethet, hiszen a beavatatlan szem is észreveszi a levél- és a termőrügyek közötti különbséget. A királyhalmi Fogas Vilmos 6,5 holdasalmaültetvényén (ebből 3,5 hold új, három-, illetve egyéves telepítés) még decemberben megkezdődött a metszés, napjainkban már sokasodnak a munkák, hiszen a „mindig éhes” homok tápfenntartására, a trágyázásra és az első vegyszerezésre, a lemosó permetezésre készül a gazda. Közben az almapiacra is figyelni kell, telve még a PRIMA szövetkezet ULO-s hűtőházának kamrái, amelyekben akár júniusig is veszteség és minőségromlás nélkül tárolható a gyümölcs, de ennek értékét nagyban befolyásolja a közeli országok, mindenekelőtt Magyarország és Lengyelország, de még Ausztria és Olaszország almatermése is, hiszen többek között az ezekből az országokból származó gyümölccsel kell versenyre kelni mind az egyre nyitottabb hazai, mind a külföldi piacon. De vajon kész-e erre a gazda?
– Aki profiszinten kíván a gyümölcstermesztés bármely ágazatával foglalkozni, de általánosságban mezőgazdaságunk egészére is vonatkoztathatom, a tudományra kell alapoznia, a homokvidék esetében a korszerű fajtákra és termesztési módszerekre, technológiákra. Kereken 35 éve kezdtem gyümölcstermesztéssel foglalkozni, amikor tájainkon szinte kizárólag magas törzsű ültetvényeket találtunk, majd megjelent a palmétarendszerű telepítés. Sokan csóválták is a fejüket a 4x3 m térállású ültetvény láttán, hát még amikor a hetvenes évek vége felé a 4x2 m térállású, ún. szabadorsó koronaforma vette át a vezető szerepet. A mai, korszerű technológia már a 3,1x1 m sűrűséget sugallja, ilyen a legújabb telepítésünk, s az ennek a növényállománynak megfelelően a karcsúorsó koronaformát. A mezőgazdasági szaktárca is az ilyen telepítést támogatja, igyekszünk is kihasználni azt, csak éppen azzal nem vagyunk kibékülve, hogy nem jogosultunk a területalapú támogatásra – hangoztatta Fogas gazda, s a fákon, a metszésmódon érzékeltette az új koronaforma előnyeit: – A növénysűrűség nem engedi meg, hogy vastag ágakat hagyjunk, így az ún. váltómetszést alkalmazzuk, tehát a letermett ágakat távolítjuk el, így nyitott koronaformát kapunk, ami hozzájárul az alma kifejezettebb színeződéséhez, de ahhoz is, hogy nagyobb méretű, az eddiginél is jobb minőségű gyümölcsöt szüretelhetünk.
A telepítést követően a gazda alig várja, hogy termőre forduljon a gyümölcsös…
– A ma már klasszikusnak nevezett palméta vagy szabadorsós telepítésnél 5-6 év a várakozási idő, a sűrű ültetvény esetében már a harmadik évben 50%-os termésre számíthatunk. A szabadorsó koronaforma előnye, hogy a kijuttatott vegyszer jobban teríti a lombozatot, aztán könnyebb a szüret meg a metszés is, mint más koronaformáknál. Persze pluszmunka is jelentkezik, ugyanis elmaradhatatlan a gyümölcsritkítás, amivel azt érjük el, hogy a termésnek akár 80%-a is extra, legfeljebb első osztályú lesz, éppen olyan, amilyent a piac igényel. A terméshozamról meg elmondhatom, hogy a klasszikus ültetvényeken megvalósított hektáronkénti 20-25 tonnás hozam helyett legalább 50 tonnára számíthatunk, persze főként az időjárás függvényében.
A piac igényeinél a fajtákról is szót kell ejtenünk…
– Változó a piac igénye, van, amikor – fajtában nem válogatva – a piros, esetenként meg a zöld, illetve a sárga alma a kelendőbb. Legalább 5-6, különböző éréscsoportú fajtát telepítünk, melyeket a klasszikus gyümölcspiac legjelentősebb versenytársinál: az áruházláncokban, a bevásárlóközpontokban is jól értékesíthetünk. Annak ellenére, hogy a nyugati piacon az idared léalmának, vagyis ipari almának számít, nálunk még mindig meghatározó, s az ősszel, szüretkor tonnánként 400 eurót fizettek érte. De a régebbi fajták közül termesztésben van az arany és a piros deliciosus meg a mucu is. Az újabbak közül a Gala, a Novajo és a Redceef található ültetvényünkön.
A homokvidéki, így a királyhalmi alma is eljut a külföldi, mindenek előtt az orosz és az egykori jugoszláv tagköztársaságok piacára, de keresi az utat és a helyet a nagy felvevőképességű EU piacára. A gyümölcstermelő gazda véleménye szerint mi fékezi az exportot?
– A termelő védelme mellett a fogyasztóvédelem. Szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeket támaszt a külföldi piac, amire nem készültünk még föl. Növényvédelmi napló és tanúsítvány kísérete nélkül nincs kivitel. S ez nemcsak az ún. nyugati piacra vonatkozik, hanem egyre inkább az egyébként jól fizető orosz piacra is. Termelésünknek az irányított növényvédelmen kell alapulnia, ugyanakkor a termőtalaj tápfenntartását is ellenőrzés alatt kell tartani, s csakis talajelemzés alapján végezni a trágyázást, vagyis optimalizálni a tápanyagháztartást. S még valami, amiről nem igen beszélgetünk: a homokvidéki almának is szüksége lenne földrajzi eredetvédelemre. Ez szavatolná a felismerhetőséget. Félreértés ne essék, nem pusztán tájjellegű vagy őshonos fajtákról van szó, bár ezek is számításba jöhetnek, hanem egy olyan tanúsítványról, hogy az adott piacra bizonyíthatóan a jelzett vidéken megtermelt gyümölcs, tehát alma kerül. Van mit tanulni a göngyöleget illetően is. Nézzük csak meg a gyümölcsboltokban a kilogrammonként 100 (!) dinár feletti áron árusított almát, dehogyis van különbség színben, nagyságban, formában. Ez is az eladhatóság követelménye.
A piac szemléletváltásra kényszeríti a termelőt. Gazdasága készen áll erre?
– Gazdaságunkon ettől az évtől kezdve alkalmazzuk az integrált növényvédelmet. Ugyanis a PRIMA szövetkezet 9 termelővel együttműködve bevezette a GLOBALGEP rendszert, ami előfeltétele az EU piacára jutásnak. Itt már nem hagyatkozhatunk magunkra, tudásunkra, növényvédő szakmérnök irányítja a munkát. Minden elvégzett műveletet evidentálok, segítségemre van a számítógép, kezdve a metszéstől a tápfenntartáson keresztül a vegyszerezésig. Mindez újdonság a legtöbb termelő számára, de ha ez jelenti gazdaságunk, a gyümölcstermelés távlatát, induljunk el végre ezen az úton – hangsúlyozza Fogas Vilmos királyhalmi gyümölcstermelő.
