Van, amikor már feburárban megkezdődhet a vetés. Az idén viszont kérdéses, hogy optimális időben, vagyis március 8-a körül földbe kerülhet-e a cukorrépamag. Igaz, volt példa, hogy elhúzódott a munka, de a gazda tudja, hogy ha nem végzi el időben a munkálatokat, megeshet, hogy a későbben elkészített magágy hamar felmelegszik, kiszárad, és a cukorrépamagnak nem szavatolja majd a kellő nedvességtartalmat.
Mi a helyzet a terepen, kérdeztük Deák Teodórát, a zentai TE-TO Cukorgyár vezérigazgatóját.
– A zentai cukorgyáraz idén 14 000 hektáros területre szeretne cukorrépa-vetési szerződést kötni, és a múlt hét derekáig immár 9000 hektárra szerződtek a gazdák. A feltételek ismertek. A 16 százalékos cukortartalmú édes gyökér kilójáért szavatolt a 4 dináros felvásárlási kezdőár, amely a cukortartalom függvényében változhat. A cukorgyár kizárólag dinárban kifejezett, és nem euróban indexált árban tervez, mondja Deák Teodóra, a zenati cukorgyár vezérigazgatója.
A zentai gyár nem csupán a szavatolt árral kecsegteti a termelőket, más kedvzeményeket is nyújt. Szükség szerint műtrágyával, vegyszerekkel, vetőmaggal is szolgálnak, de ha ezentúl nagyobb fokú támogatásra is igény mutatkozna, ezt is vállalja: például garanciát vállal részükre a bankoknál, fejlesztési alapoknál, vagy akár a mezőgazdasági minisztériumnál is a földbérletek költségeinek kifizetése vagy mezőgazdasági gépek vásárlása esetén.
Késhet a vetés
A termelők részéről nagy az érdeklődés, ám aggodalomra adnak okot az időjárási viszonyok, mert a gazdák döntéshozatalának nem igazán kedvez, hogy a hosszan tartó hideg és havazás miatt kitolódik a vetés ideje. Ha a cukorrépamag nem kerül a földbe optimális időben, és ha elhúzódik a vetés, félő, hogy a termelők meggondolják magukat, és nem répát vetnek, hanem valamely más kultúra mellett döntenek, amelynek a kelése és későbbi megvédése a károkozóktól a felmelegedés után biztosabb. A répa estében fennáll annak veszélye, hogy a talaj gyors felmelegedése miatt nem jut elegendő nedvességhez a mag, és nem tud kellő módon megerősödni.
– Függetlenül az időjárási viszonyoktól bízunk abban, hogy a termelők a répa mellett döntenek, mert olyan növényről van szó, amely minden évben meghozza a szolidnak mondható jövedelmet, nem annyira piacfüggő, mint a gabonafélék ára. A szerződések szavatolják az árat és a kifizetést is, mondja Deák Teodóra. A tavalyi hektáronkénti 55,4 tonnás hozam kilónkénti mintegy 4 dináros árral szép pénzt hozott a konyhára.
Nemcsak a zord időjárási viszonyok, hanem a bizonytalan agrárpolitika is késlelteti a cukorrépatermelők döntéshozatalát. Az idei évi mezőgazdasági támogatásokról még nem született döntés, habár sokan bíztak azokban az elterjedt hírekben, hogy külön prémium jár majd a cukorrépatermelőknek. A jelek szerint erre várhatnak...
A horvátok is kötik a szerződéseket
Ami a zentai és a többi cukorgyárnak is gondot jelent, hogy az itteni piacra betörtek a horvát felvásárlók. A tavalyi évre vonatkozólag csupán becsléseink vannak, mondja Deák Teodóra, amelyek szerint Vajdaságban mintegy 5000 hektár cukorrépa termése horvátországi gyárakban kötött ki, vagyis a vajdasági répának köszönhetően az EU növelte Horvátország cukorrépakivitelei kvótáját. Hosszú távon ez a jelenség komoly gondot okozhat Szerbiának. Jelen esetben a termelő magasabb árat tud megvalósítani, mert a külföldiek azonnal és kemény valutában fizetnek, de országos szinten nagy veszteséget jelent. Eddig az eszéki és a viroviticai cukorgyár vásárolta fel Nyugat-Bácska és a Duna menti falvak répáját, épp azokon a vidékeken, ahol a legjobb terméseket jegyzeték. A horvát gyárak is túlnyomórészt szerződéses alapon jutnak a terményhez, de arra is van példa, hogy kampány idején egyszerűen megjelennek, nagyobb árat ígérnek, és már viszik is a rakományt.
Állítólag a horvátok jelenleg 4,2 eurós szavatolt árat kínálnak.
