A múlt hét igen mozgalmasnak tűnt, mert már kedden reggel megkeresett egy kishegyesi olvasó. Kellemesen elcsevegtünk, majd megígértem, hogy a lapban válaszolom meg kérdéseit. Közben elmondta, hogy élvezettel olvasta a csevegést, elmondása szerint igazam van, náluk Kishegyesen is hasonló a helyzet tejügyben. Sokan a tejtermelésre alapozták a jövőjüket, és most nem tudják, mi lesz velük. Arról érdeklődött, milyen az a korpán csurgatott tejföl.
– Nagyon egyszerű! Ha a tej tetején képződő zsíros réteget óvatosan leszedjük, tejszínt kapunk, ezt a tejszínt két-három nap múlva összeöntjük a többivel (az időközben leszedett tejföllel), majd egy magasabb falú lábas aljára kb. 2-3 liternyi korpát teszünk (természetesen a tejföl mennyiségétől függ, ha kevesebb talán egy bögre aljára is megfelel, de kis mennyiségben nem érdemes vele bajlódni). Erre ráhelyezünk egy sűrűbb szövésű anyagból készült, de áteresztő képességgel rendelkező ruhát, ráöntjük a tejfölt, majd egy éjszakát állni hagyjuk. Másnap reggel kanállal leszedjük a ruháról a tejfölt. Sűrű, zsíros állagú krémszerű masszát kapunk. Nem hasonlít a bolti tejfelre, nem tartalmaz tartósítószereket, sem adalékokat. Íze kicsit savanykás, lezárt dobozban, hűtőszekrényben 3-4 napig tárolható. Főzelékek behabarására kitűnő. Nagyanyám még a múlt század derekán, negyed literes üvegekbe töltve hordta a városi nagyságáknak az ilyen korpán csurgatott tejfölt. Akkortájt a friss tejet is nagy kannákban, kerékpáron vitték be kis falumból a közeli városba. Ott a tejes asszonyok egymás között felosztották az utcákat, mindenkinek megvoltak a saját vásárlói. Az ajtó előtt hagyták a tejet, majd hetente egyszer túrót, tejfölt, tojást is vittek házhoz, ekkor fizették ki a heti tej árát is. A bizalom megvolt, mert édesanyám nem emlékszik olyan történetre, hogy valaki is megbetegedett volna a házitejtől. Mielőtt nagyanya meghalt, leírta a tejtermékek elkészítésének módját, mert szerinte jöhetnek még olyan idők, amikor szükség lesz rá. Jóslata beigazolódott.
Ugyanez a kishegyesi olvasónk várja a túrótorta receptjét, és egy óbecsei olvasónk is jelezte, hogy igényt tart a tanárnőm túrótorta-receptjére, azzal, hogy ő is elküldte a sajátját. Mindkét receptet közlöm.
Túrótorta kandírozott narancshéjjal (készíthető nélküle is)
Alap: 200 g liszt, 75 g margarin, 75 g cukor, 1 tojás, 1 kávés kanál sütőpor. Töltelék: 1 kg túró (40% zsírtartalmú, de lehet kevesebb is), 3 tojás, 200 g cukor, ½ liter tej, kevés olvasztott vaj, 2 csomag vaníliás puding. Az alapból tésztát készítünk, és a tortaformát kibéleljük vele. A túrót a tojással és a cukorral összekeverjük, majd kevés tejjel kikeverjük a pudingot, a maradék tejet a túróhoz adjuk, majd a pudingos masszát és az olvasztott vajat is hozzávegyítjük (ekkor tehetünk a töltelékbe kandírozott narancshéjat, mazsolát). Az így elkészített tölteléket a tésztával kibélelt tortaformába öntjük, majd kb. egy órán át sütjük. Másnap szeleteljük. A tetejét meghintjük vaníliás porcukorral.
Ez a tanárnőm receptje, most pedig óbecsei olvasónk receptje következik.
Tépett túrótorta
Tészta: 200 g margarin, 200 g cukor, 1 egész tojás, 400 g liszt, 1 sütőpor, 50 g kakaó. Az egészet összegyúrjuk, majd két részre osztjuk. Egyik (nagyobbik) részét 24 cm átmérőjű tortaformába nyomkodjuk, úgy, hogy a tortaforma oldalát is fedje félig. Ebbe kell beleönteni a következő tölteléket: 1 kg túró, 5 egész tojás, 300 g cukor, 150 g vaj vagy margarin, 2 vaníliás cukor, mindezt habosra kikeverjük. Miután az elkészített tésztára öntöttük, a megmaradt tésztát a tetejére tépkedjük, hogy betakarja a tölteléket. 170 fokos hőmérsékleten, 90 percig sütjük. Másnap tálaljuk.
Ebben a pillanatban érkezett meg egy péterrévei olvasónktól a túrós gombóc receptje. Elnézést kérek, de ez alkalommal nem tudom közölni.
Ha már ilyen szépen belendültünk, talán elgondolkodhatnánk azon is, hogy mindezeknek a recepteknek a tájjellegét megőrizve, elindíthatnánk egy gyűjtést is, mert ahogyan nagyanyám ránk hagyta a tejtermékek feldolgozását, az utókor számára talán fontos lenne a ma ismeretes receptek begyűjtése is. Várom az olvasók jelentkezését. Tisztelettel
