Zöldségfélék termesztésével foglalkoztak. Ők voltak az elsők, akik megjelentek a friss árujukkal a piacon, mégis váltottak. Fábiánék önerőből egy kis fóliasátorral kezdték el, most pedig több mint harminc óriási fóliasátor alatt, családi vállalkozásban, Kelebián termesztik a virágokat, a legnagyobb termelőként Szabadkán.
Fábián József, a család feje, illetve az egész vállalkozás kezdeményezője elmondta, akkor váltottak a zöldségtermesztésről a virágtermesztésre, amikor már a zöldségtermesztés területén mindent kitapasztaltak, és mondhatjuk a csúcson voltak. Mégis belevágtak a virágtermesztésbe, úgy hogy nem volt hozzá tudásuk. Az évek során maguk tapasztalták ki az egész folyamatot. Vajdaságban elsőként vállalkozott a gerbera termesztésére. Mint kiemelte, nem volt mindjárt sikeres a vállalkozás, de mint mondta három év után a 400 virágtő termesztésből a négytagú család relatív jól megélt. Rámutatott, mindig azt az elvett vallotta, hogy a gazdaságból befolyó pénz csupán 20 százalékát lehet felhasználni, a többi 80 százalékot vissza kell forgatni a gazdaságba. Talán ennek a meglátásnak vagy a család teljes odaadásának köszönhetően, ma már, 22 év után, több mint 10 ezer tővel gazdálkodnak. A munkát partnerekként egymás között osztották fel. József egyik fia, Zoltán a kertészet körüli munkálatokkal és a munkásokkal foglakozik, míg a másik fiú, Gábor a gazdaság vegyészeti problematikáját követi, az apának pedig a kereskedés, az áru értékesítése a feladata.
– Jelenleg 7500 négyzetméter területen dolgozunk, vagyis ekkora terület van lefedve fóliaházakkal. Kizárólag vágott virágot termesztünk: gerberát, szegfűt, kálát, vannak idény jellegű virágaink is, a lisianthus, és lesz kardvirágunk is. A környéken nagyon sok a virágtermesztő, de ilyen nagy tételben mi csináljuk egyedül Szabadkán. Éppen a sok kistermelő miatt a szabadkai piac túlzsúfolt, de a főpiacunk Belgrádban van, a nagybani virágpiacon, ahol a virág mintegy 90-95 százalékát értékesítjük, a többit pedig itt, Szabadkán és a környező falvakban – hallottuk Fábián Zoltántól. Elmondta, hogy a virágtermesztésben nagyon kevés a gépesítés, főként kézi munkával oldanak meg mindent, amiből mindhárom Fábián család kiveszi a részét. A családtagok mellett idény idején további 10-12 munkást is alkalmaznak.
– Amit tudunk, automatizálunk, annak ellenére, hogy a virágtermesztés főként kézi munkát igényel. Nemrégiben a locsolást is gumicsővel oldottuk meg, ami időigényes és nem is volt tökéletes. Próbálunk alkalmazkodni az új technikákhoz – mondta Zoltán.
Megtudtuk, hogy a műtrágya minden mikro- és makroelemét külön veszik meg, és ezt 100 ezer liter vízhez állítják össze. Vízzel együtt egy automata rendszerben, mágnesszelepeken keresztül, időkapcsolók vezérlésével, csöpögtető rendszerrel juttatják ki a tápanyagot a növényeknek.
– Hollandia a virágtermesztésben vezető helyen van, az ő kezükben van a technológia fejlesztése is, amivel nehéz lépést tartani, de mi is igyekszünk fejleszteni. A csöpögtetőrendszeren keresztül juttatjuk a tápanyagot a talajba. Vannak különböző mérőműszerek, amelyekkel mérjük a víz sótartalmát és pH-értékét. A műszerek használata elengedhetetlen a talaj nélküli termelésnél. Kőgyapotban termeljük a gerberát, mely iránt legnagyobb a kereslet. Régebben a szegfűt is keresték, de leágazófélben van. Így a gerberatermesztést kell bővítenünk. A hátránya, hogy nehéz termeszteni, mert nagy odafigyelést igényel, ezért jól meg kell gondolni, hogy az ember növeli-e a mennyiséget – mutatott rá Fábián Gábor.
Bár még alkalmazzák a hagyományos termesztést, vagyis földbe is ültetnek, a legújabb termesztés szerint viszont táptalajba, a kis növényeket (palántákat) Jiffybe (tápkorongba), majd pedig kőgyapotba ültetik.
– A kőgyapot lényege, hogy teljesen steril, baktériummentes közegbe ültetjük a növényeket. A gyökeret meg tudja tartani, ugyanakkor pedig megengedi, hogy szellőzzön a talaj. Csak az árával van gond. Minden jó dolgot meg kell fizetni. De azt tapasztaltuk, hogy amióta kőgyapotban termelünk, nagyobb a hozam. Megjegyzem, nagyon résen kell lenni, mert könnyű elrontani – tette hozzá Fábián Zoltán.
A kórokozók ellen vegyszeres kezelést, de ugyanakkor természetes védekezést is alkalmaznak.
– Lényeges különbség van a zöldség- és a virágtermelés között, mégpedig a permetszerhasználat szempontjából, mert a virág nem táplálék. Persze egyéb más szabályok vonatkoznak a virágtermesztésre is: van például várakozási idő, amikor nem szabad bemenni a fóliaházba. A biológiai védekezéssel most kezdtünk kísérletezni kisebb-nagyobb sikerrel. Vannak például olyan kis ragadozó atkák, amelyek a másik atkákat megeszik. A biológiai védekezés előnye, hogy nem jut vegyszer a talajba, így a saját egészségünket megvédjük. A gombák ellen pedig szellőztetéssel tudunk legjobban védekezni – mondta Zoltán. Kiemelte, hogy a virágtermesztés titka az optimális körülmények kialakításában rejlik. Vagyis a hőmérséklet, a levegő páratartalma, a fényviszonyok szabályozásában.
