Az agrártárca első embere ugyanis szerződést írt alá három közvállalattal (Vode Vojvodine, Srbijavode, Beogradvode) 745 kilométer hosszú csatornahálózat tisztításáról, a munkálatok értéke közel egymilliárd dinár, április elsején megkezdődhetnek...
A projektum állítólag négyéves időszakra szól, a köztársasági költségvetésben pedig biztosított a pénz, 5 milliárd dinár, ebből 3 milliárd dinár a már meglévő csatornahálózat a tisztítására, míg további 2 milliárd új kiépítésére fordítandó.
Lám–lám van pénz az államkasszában... Csak éppen nem mindenki számára... merthogy az államnak a méregdrága vetés küszöbén talán legelőbb a termelőknek kellne adnia belőle, nem pedig saját közvállalatainak, azaz saját magának... Annak a háromnak, amelynek a számlájára már a jövő hónapban „átömlesztik” az említett „milliárdocskát”. És az is kérdés, miért kellett erre éveket várni, miért nem vágta ekkora fába a fejszéjét az előző agrárminiszter, mondjuk négy évvel ezelőtt, közvetlenül a legutóbbi választások után... És most már élvezhetnénk a bővített öntözés nyújtotta áldásokat... És volna mivel dicsekedni!
Csakhogy sok víz lefolyik még a Dunán, mielőtt műeső kezdené áztatni az újabb hektárokat. Nem mindent árult el ugyanis a tárca első embere: Tudni kell, hogy az elsődleges csatornahálózat teljes tisztítására mintegy másfél milliárd euróra lenne szükség. Ezt a pénzt azonban már újabb külföldi kölcsönökből szerezhetné elő az egyébbként is nyakig eladósodott állam... A szakemberek még tavaly decemberben „előkészítették a talajt”, azaz meggyőzték a közvéleményt ennek az új projektumnak a szükségességéről, azaz arról, hogy a hitel indokolt és könnyen vissza lehet majd fizetni a keletkező terméstöbbletből... Itt azonban még nincs vége a mesének, hisz tudni kell azt is, hogy az elsődleges csatornahálózat után ki kell építeni majd a másodlagosat, amely elvezeti a vizet a földekig. Ezeknek a munkálatoknak a költségeit pedig a termelőknek kell majd fedezniük, akiknek számolniuk kell azzal is, hogy a vizet nem kapják majd ingyen!
Nem vitatva el azt, hogy nagy szükség van az öntözött területek bővítésére, hiszen eddig az ország milliárdokat veszített a szárazság miatt, tisztázni kell, hogy a szekundáris csatornahálózat kiépítésével nem fejeződnek majd be a termelők gondjai, hisz csak ezután kell megvásárolniuk az öntözőberendezéseket, ami nem kerül kevésbe. Az izraeli befektetők két-három évvel ezelőtt jártak nálunk, és az Avital cégük olyan kínálatot tett, hogy csupán a berendezések felszerelését hektáronként 500-tól 5000 euróért végezné...
