Nálunk, ha kell, az agrárpolitika hetente, sőt naponta változhat. Merthogy a mezőgazdasági minisztérium újra visszaállította a területalapú rámogatást: állítólag 12 000 dinár lesz hektáronként... És nem „kötik” a nyugdíjalapba való befizetéshez...
A gazdák a múlt héten, szerdán kezdtek útblokádos tiltakozásba, de már másnap este az agrártárca engedett. Végleges döntés nem született, mindössze elvbeli megállapodás: az elfogadott terményalapú támogatás helyett visszaállítják a régit, a területalapú támogatási módszert. A tárgyalások csütörtökön este 7 órakor kezdődtek, hét órán át tartottak, végül pénteken a kora hajnali órákban értek véget. Egyelőre annyi szivárgott ki, hogy a területalapú támogatás visszaállítása nem jelenti azt, hogy az eddig kifizetett terményalapú előleget a parasztoknak vissza kell majd adniuk, mert azt majd beszámítják a hektáronkénti támogatásba, ami a jelek szerint az idén egységnyi területenként nem lesz több 12 000 dinárnál. A minisztérium egy olyan tételt is beiktatott az elfogadott megoldásba, hogy a gazdáknak meg kell alapozniuk a termelést, és bizonyos termelékenységi szintet kell majd elérniük ahhoz, hogy jogosuljonak a támogatásra.
Kommentárunk írásának pillanatában (pénteken délben) a minisztérium csak akkor volt hajlandó elfogadni a gazdák követelését, ha a zárlatok megszünnek... ami enyhén szólva azt jelenti, hogy a zárlatok a nyomásgyakorlás hatékony módszerének bizonyultak.
Csakhogy a dolgok nem alakultak olyan egyszerűen. A tiltkozások második napján máris olyan hírek keringtek, hogy tíz gazdaszervezet nem támogatja a megmozdulást. Ez gyakorlatilag arra mutatott rá, hogy a gazdaszervezeteket sikerült megosztani... És végül, érdekes megnézni, milyen álláspontot foglalt el a szakma a tüntetésekkel kapcsolatban. Miladin Ševarlić, a belgrádi mezőgazdasági kar tanára például úgy látja, hogy ez rossz pillanat volt egy végleges döntés meghozatalára. Ševarlić szerint a tiltakozásnak inkább politikai, mintsem gazdasági-szociális jellege volt. Úgy látja,hogy a pártok jócskán kivették a részüket, beleszóltak a tiltakozások megszervezésébe, és hogy a területalapú támogatás elsősorban azoknak felel meg, akiknek nagyobb birtokaik vannak. Szerbiában pedig ezekből kevés van. Hozzáfűzte, a területalapú támogatás nem felel meg a kis- és közepes gazdaságoknak, mert a nyugdíjalap iránti járandóságok összege jóval nagyobb volt, mint az az összeg, amelyet a támogatásuk címén kaptak. A professzor elmagyarázta, hogy az Európai Unióban a terményalapú támogatás volt mindaddig hatályban, amíg növelni kellett a termelékenységet és a termelés szintjét. Amikor az EU többlettermelést elért el, bevezette a területalapú támogatást. Szerbia azonban manapság még a 20 évvel ezelőtti termelékenységi szintet sem éri el az agráriumban, és a területalapú támogatás gyakorlatilag a jószágtenyésztés felszámolásához vezetett.
