A vagyon–visszaszármaztatásról szóló törvény tervezetét mintegy két héttel ismertette Božidar Đ eli ć a kormány alelnöke. Az óta többször nyilatkozott, amiből világosan látszik, ha a törvényt a válaszások előtt meg is hozzák, az egykor elkobzott vayon visszaszármaztatására, azaz kárpótlásra – egyhamar nem krül sor.
A tervezetre az elmúlt héten számos reagálás érkezett. Érdekes azonban, hogy egyetlen egy ember, a kormány alelnöke vállalta magára a restitúcióval, azaz a tervezettel megoldásokkal kapcsolatos megoldások elmagyarázását, nyilvánosság előtti védelmét. Pedig sok a kérdés és bizony nehéz lesz mindegyikre feleletet adni. Olyan feleletet, amelyet hitelesként fogadnak majd el az emberek: miért is késett több mint, egy évtizedet vagy miért nem foglalja magába a tervezet cserealapon történő kártérítést, minek alapján kerekdett ki a kértérítésre szánt csupán 200 milliárd dináros összeg...
Lehet, maga Đelić sincs még tisztában számtalan dologgal. Erre jó példa, hogy a tervezet meghozatala utáni első napon azt nyilatkozta: azt az ingatlant, amelyet vissza lehet a természetben szolgáltatni, már jövőre visszakapják régi tulajdonosaik... Néhány nappal később azonban a Politika napilapban adott villáminterjújában márt azt közölte: csak 2014-ben körvonalazódik majd, hogy az ingatlanok közül melyek illetik meg a magánszemélyeket, s melyek az államot. Persze elhallgatta azt, hogy a vagyon visszaszármaztatásról szóló törvénnyel párhuzamosan készül a közvagyonról szóló törvény, valamint a birtokviszonyokról szóló törvény is. Ez a két utóbbi törvény pedig döntően befolyásolja a restitúciót.
Egyértelmű, a sebtében megalkotott vagyon visszaszármaztatási törvénytervezetet csak azért hozták meg, közelednek a választások, mert ez előfeltétele az Európai Uniós csatlakozásnak. Megdöbbentő Đelić önbizalma, amikor a tervezet előirányozott megoldásokat ismerteti. Pedig biztosantisztában lehet azzal, hogy azok az állami tisztségviselők akik eddig meg próbáltak birkózni ezzel a problémával – sorra elhallgattak, vagy lemondtak tisztségeikről vagy eltűntek a nyilvánosség szeme elől... Még azokat sem lehet hallani, akik az elmúlt tíz évben „kardoskodtak” különböző vagyon – visszaszármaztatási ligákban, egyesületekben. Vagy azért mert belefáradtak, vagy azért mert időközben az állam lekenyerezte őket. Az utca embere ugyanis azt beszéli, sokan azok közül, akik a 2000-es évek elején kitartóan követelték a vagyon– visszaszármaztatást, államtól máris kaptak bizonyos javakat vagy pedig jól fizetett állami tisztségekben munkahelyet egykori vagyonukért cserébe.
Semmi új az ég alatt: Oszd meg, és uralkodj!, mondja a régi latin közmondás. Időszerűségéből mindmáig nem veszített.
