A gabona rekordszintű árán felbuzdulva a földtulajdonosok néhol holdanként már 200 – 250 eurót is elkérnek évi bérleti díj címén. Az igaz, hogy a kukorica jelenleg 22 dinár körül alakul, s hogy a búzáért 17,5–20 dinárt lehet kapni, de ez még nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor a gabona ára nem süllyed vissza oda, ahol a 2000-es évek elején volt: 7–8 dinárra.
Pénz áll a házhoz, méghozzá nagy pénz. Ilyenkor augusztusban alakul ugyanis Vajdaságban a földbérlet ára. Az árenda magasságánbak alapjául rendszerint a búzának az ára szolgált, a termőfőld minőségétől függően településenként változott. A földtulajdonosok volt ahol búzában, volt ahol pénzben kérték a bérleti díjat. Volt ahol előre, volt ahol a gazdasági év befejezése után a kellett a föld tulajdonosának kifizetni. Ki hogy egyezett meg. Univerzális szabály nem létezett. Így van ez manapság is, azzal a különbséggel, hogy újabban mindenki inkább pénzt kér, s nem gabonát.
A földbérlet árának alakulásába az utóbbi években közvetve beleszóltak az úgynevezett „nagy játékosok” mágnások, akik röpke néhány év alatt hatalmas birtokokat szereztek meg Vajdaságban, pénzüket földbe fektetve jócskán megnövelték a termőföld iránti keresletet. Másrészt, az utóbbi években megtollasodott kisgazdák, (akik egyébbként nagyoknak érzik magukat a saját 50 – 100 hektárjukkal) főként az állami tulajdonban lévő földek bérlete révén, ugyancsak növelték a karesletet – s ezáltal a bérleti díjat is. Az árenda átlagos árának évről – évre való növekedését befolyásolja az is, hogy erőgépekből, traktorokból van bőven Vajdaságban, termőföldből viszont mind kevesebb. Ígyhát a földtulajdonosok most annyit kérhetnek, amennyit akarnak, mert tudják, ha az egyik gazda nem is veszi meg a földjüket, akad helyette másik kettő – három.
Az országban az ipari termelés a minimumon van, nagy a munkanélküliség. Egyedül még a mezőgazdaság mutat életjelet, egyszerűen azért, mert az embereknek enniük kell. Ha válság van, ha nincs. Ezért termelni kell.
Voltak községek az elmúlt évben, amelyekben már tavaly is holdanként 200 eurót kértek el az árendáért. Tény, hogy a gabona ára tízéves viszonylatban most van rekord szinten, tehát az árendának is rekord szinten kellene lennie, gondolják a földtulajdonosok. A terfpről érekző információk szerint a jobb minőségű föld esetében a 180–200 eurós ár a mérvadó, de van arra is példa, hogy a gazdák azaz a bérlők, maguk kínálnak holdanként 250 eurót. Számításuk egyszerű. Ha 50 – 100 holdat művelnek, még ha kevés is marad meg a nyereség oldalán, akkor is sok kicsi sokra megy, s csak valami megmarad a gazda zsebében, a kiadások fedezése után. Másrészt, ha a gazdának megvan minden gépezete, akkor saját magának végzett szolgáltatás alapján a nyereség is nagyobb.
Az újabb gazdasági válság kibontakozása azonban áthúzhat minden számítást. Az igaz, hogy a kukorica jelenleg 22 dinár körül alakul, s hogy a búzáért 17,5–20 dinárt lehet kapni, de ez még nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor a gabona ára nem süllyed vissza oda, ahol a 2000-es évek elején volt: 7–8 dinárra. Nem is beszélve arról, hogy végső soron az időjárás alakítja hozamokat.
Az elmúlt években sokszor hangsúlyozták, ha drága a kőolaj, akkor drága a kukorica is. Lehet, hogy most épp a fordított folyamat lesz színen, hisz a világpiacon a nyers olaj ára lefelé ível. Hát akkor mi lesz a tengeri árával?
