Nem kimondottan vajdasági szárazságról van szó. A tudósok már jó ideje figyelmeztetnek a globális klímaváltozásra, arra, hogy az időjárási viszonyok végletből végletbe sodródnak: időnként hatalmas esőzések várhatók, majd trópusi hőmérsékletekkel szárazság következik. Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen csapadékmennyiség évről évre csökken. A szakemberek becslése szerint a világ élelmiszer-termelése a közeljövőben 20–40 százalékkal fog visszaesni. Ez a hiány további áremelkedéshez vezet, aminek beláthatatlan következményei lesznek. Nézzük az adatokat: Észak-Kínában 50 éve nem volt ekkora szárazság, Ausztráliában pedig 2004-óta folyamatosan tart. A Murray folyó kiszáradt, amire még nem volt példa, a kétségbeesett farmerek egy része elhagyta a földjét. Az USA középső részét szárazság sújtja, Kaliforniában, Texasban rekordszárazság van. Argentínában fél évszázada nem tapasztaltak ilyen szárazságot, a termés 50 százalékkal alacsonyabb a megszokottnál, s nem sokkal jobb a helyzet Brazíliában sem. Afrika egyes országaiban évek óta nem esett egy csepp eső sem, mint például Kenyában, ahol másfél év telt el azóta, hogy megnyíltak a felhők. Talán szerencse a bajban, hogy Európában eddig valódi szárazságról még nem lehet beszélni, de nem tudni, hogy mikor fordul a kocka. Egyébként Európa nem képes arra, hogy a világon jelentkező hiányt egymaga pótolja.
Tény, hogy a média minderről nagyokat hallgat, inkább a napi politika rövid távú céljait szolgálja. Pedig nyíltan el kellene mondani az embereknek, hogy mi vár rájuk, hogy a vajdasági gabona aranyat ér, mert világviszonylatban is kimagasló a minősége. Csak egy baj van: ha ez tudatosulna a termelőkben, akkor nem lehetne tőlük oly könnyen potom áron felvásárolni a termést.
A termelők körében pedig egyre nő a feszültség, mert elmaradtak a nyári bevételek. A jószágtenyésztéstől már rég nem remélhetnek sokat, de ennél nagyobb gondot okoz az, hogy elmaradt a búzából remélt haszon, hisz a gazdák zöme nem hajlandó odaadni a gabonáját 17,50 dinárért, amikor a 20-at már az állam is megadta, és amikor még egy hónappal ezelőtt 25-26 dinár volt az ára. A termelők java része inkább vár, de maga sem tudja, hogy mit. Közben vészesen közeledik a gazdasági válság újabb hulláma. Ne feledjük el azt sem, hogy több mint 300 ezer gazdaság egy dinár támogatás nélkül vészelte át a világválsággal magyarázott szigorítások évét. Ebből kifolyólag az ősszel jóval kevesebben vetettek búzát, mint eddig bármikor.
