Amikor a levegő hőmérséklete 30 Celsius-fok feletti, ami csaknem közelít a 40 fokos meleghez, sőt tűző napon ez még magasabb értékű is lehet, természetes, hogy az érzékeny bogyók és kocsányrészek napperzselésben szenvednek, barnán elszáradnak. Ez a napégés észlelhető az említett tünetekkel az idén nyáron is több borvidékünkön, de különösen a Kárpát-medence középső részén (Észak- és Dél-Bácska területén). Itt a léghőmérséklet magas értékét csak fokozza a földfelszínre érkező UV-sugárzás, sőt annak UVB tartománya, ami igazán felelős a szőlőbogyók napégéséért. A napsugaraknak ez a tartománya az emberre is károsan hat, gondoljunk csak a bőrrákra és egyéb bőrbetegségekre, melyek szintén az erős UVB- sugárzás következményei.
Mit lehet tenni ez ellen?
A természet erői felett nemigen tudunk uralkodni, de ha a felmelegedés fokozódni fog, akkor ezeken a borvidékeken gondoskodni kell arról, hogy a fürtöket lombsátor takarja be és védje az erős napsugárzástól. Soha nem szabad a leveleket érés előtt leszedni a tőke déli oldaláról, mert ezáltal megfosztjuk a fürtöket az árnyékot adó levelektől. Ha a lelevelezés szükséges, akkor is csak az árnyékos oldalról szedjük le, s a sorok déli, napos oldalán hagyjuk meg a leveleket a szüretig.
Nógrády Miklós bócsai növényorvos véleménye szerint a „bogyórothadás” nem betegség, hanem az utóbbi idők forró és viszonylag alacsony páratartalmú időjárásának következménye, azaz köznapi nyelven – napégés.
Valóban igaz, hogy a tünetek első látásra riadalomra adnak okot, hiszen a hirtelen tünetek, a töppedt, színesedő, fakuló, bogyók akár hirtelen lefolyású betegségre utalhatnak. Nem véletlen, hogy még növényvédős körökben is az első pillanatban tanácstalanság az első reakció, de ha a tüneteket figyelmesen megnézzük (és kivárjuk), kizárhatjuk a gombabetegségeket.
A gombabetegség ki van zárva ha:
A töppedő szőlő magja egészséges zöld.
A szemek elszórtan helyezkednek el a fürtön, nem egy helyről indul a betegség, viszont megfigyelhető, hogy inkább a fürt külső, „napos” felén vannak a beteg bogyók.
A beteg fürtök a tőke napos, a tűző napnak jobban kitett oldalán találhatók.
A beteg szemek 3-4 nap után csontszárazra mumifikálódnak és leperegnek.
A napégés tünetei valóban nagyon hasonlítanak a feketerothadásra, de ebben az esetben a levélen tűszúrásszerű fekete foltokat kellene találnunk.
A szőlőszemeken semmilyen penészkiverődést nem lehet találni, hiszen a szemen sérülés nincs, hacsak valamilyen mechanikai sérülés miatt másodlagosan nem telepszik meg a töppedt szemeken valamilyen sebfertőző gomba.
Megfigyelhető továbbá, hogy a fajták között nagy különbség van a napégésre való fogékonyság tekintetében.
