A becsei Sojaprotein a Balkánon a legnagyobb feldolgozóüzem, de ezzel a tevékenységgel foglalkozhat bármely étolajgyár, így például a Dijamant is, amely az egyik legnagyobb felvásárló is. A szójababból számos termék készíthető. Széleskörű felhasználását elősegíti az is, hogy a belőle nyert étolaj teljesen helyettesítheti a napraforgóból előállítottat.
Szójatermeléssel már azokon a területeken is próbálkoznak, amelyeken kérdésessé válhat a gazdaságossága. Az elmúlt évben Vajdaságban rekordhozamot értek el a termelők, és ez elsősorban az időjárási viszonyoknak köszönhető, nem pedig a támogatási politikának. A 2010-es esztendő kimondottan csapadékos volt, ami nagyon megfelel ennek a növénynek. Másrészt a termelők az utóbbi években „belejöttek” a szójabab termesztésébe, ami annyit jelent, hogy alapos gyakorlatra tettek szert, teljes agrotechnikát alkalmaztak és a több tucatnyi forgalomban lévő permetszer közül is ki tudják választani azt, amelyik a legjobban megfelel ennek a növénynek.
Tavaly senki sem panaszkodhatott a szójabab hozamára és a felvásárlási árra, amelynek kilója 30–31,5 dinárba került, a felvásárlóktól függően. Az idén azonban a jelek szerint már merőlegesen változik majd a helyzet, hiszen a szójabab a szárazság miatt felperzselődött, a szemek összeaszalodtak. Különösen ott, ahol rosszabb minőségű termőtalajon került földbe a mag, továbbá ott, ahol a termés begazosodott, de ott is, ahol késtek elvetésével.
Egy biztos: Szerbiában az árakat nem alakítja sem a tőzsde, sem a kínálat-kereslet, sem pedig a hozamok, hanem a monopolok. Ez világosan látszik a szójabab esetében, ugyanis összeülnek a feldolgozók és megbeszélik az árát. Tekintettel arra, hogy a napraforgó kilójáért 40 dináros ár esedékes, a szójababnak is legalább ennyibe kellene kerülnie. De nem így van. A felvásárlók taktikáznak, olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy egy kiló szójabab az idén nem lesz drágább 30 dinárnál, vagyis ugyanannyiba fog kerülni, mint tavaly. Ez pedig azt jelenti, hogy az idén az egyre nagyobb vetésterületet elfoglaló szójabab lesz a legnagyobb vesztes a kultúrnövények sorában. Mégpedig azért, mert ha figyelembe vesszük, hogy tavaly is névlegesen ugyanennyi volt az ára, akkor a reális értéke bizony csökkenni fog. Nem beszélve a hozamokról.
