A kínaiak már időszámításunk előtt tudták, hogy a szárított sertés- vagy juhmáj fogyasztásával bizonyos betegségek gyógyíthatók. Azt azonban nem tudták, hogy mi idézi elő a gyógyulást.
A 19. században egy francia kutató azt tapasztalta, hogy kísérleti kutyáinak a szeme, amikor azokat csak cukron és desztilált vízen tartotta, súlyosan megbetegedett, a szaruhártya kifekélyesedett, majd kilyukadt. Csak száz év múlva, 1920-ban fedezték föl, hogy a szaruhártya-betegség oka az A-vitamin hiánya.
Ma már köztudott, hogy a tenyészállatok életfolyamataiban igen fontos szerepet játszik az A-vitamin. Ennek nemcsak a teljes hiánya, az ún. avitaminózis jár súlyos megbetegedéssel és számottevő veszteséggel, hanem már a részleges hiánya az ún. hipovitaminózis is jelentős termeléskiesést okozhat.
Az A-vitamin serkenti a növekedést
Az A-vitamin részt vesz a szervezet számos életfolyamatában pl. a növekedésben, a szaporodásban stb. Számunkra a sok élettani hatása közül különösen a növekedést serkentő befolyása a nagyon lényeges.
Rendkívül fontos, hogy kellő mennyiségű A-vitamin álljon a szervezet rendelkezésére a fejlődés elején a gyors súlygyarapodás idején. Biztosítani kell, hogy a sertéseink takarmánykeveréke mindig kellő mennyiségű A-vitamint tartalmazzon, hiszen tőlük mind nagyobb mértékű súlygyarapodást követelünk.
Az A-vitamin igen sokoldalú hatóanyag, hiányában nyálkahártya-elfajulás jöhet létre a nyálmirigyekben, a légző-, a szaporodó- és a húgyszervekben.
A nyálkahártyák sejtjei között apró hézagok támadnak, ezeken keresztül a felületen élő baktériumok könnyen bejutnak a szervezet mélyebb rétegeibe, és hörgőhurutot, tüdőgyulladást, bélhurutot vagy másféle betegséget okozhatnak. Igen találó tehát az elnevezés, hogy az A-vitamin fertőzésellenes vitamin.
Az A-vitam-inhiány egyik jellegzetes tünete az ún. farkasvakság
Az A-vitaminnak nagy szerepe van a szem fényhez való alkalmazkodásában. Hiányakor a szem elveszti a fényhez való alkalmazkodóképességét, alkonyatkor hirtelen minden elsötétül, és nem érzékel semmit, ezt nevezik farkasvakságnak. Az A-vitamin-hiány tünetei közül általában ez jelentkezik legelőször, legkönnyebb észrevenni, mert az állatok alkonyatkor hirtelen bizonytalanul kezdenek mozogni.
Sertéseknél az A-vitamin-hiányban gyakori jelenség a bizonytalan járás, az ún. ataxia, a ferde fejtartás, a kényszermozgás, a hasmenés, a bélhurut, a szemfejlődés zavarai stb.
A kocáknál gyakoriak az ivarzási rendellenességek, mint pl. a vetélés, kis alomszám, az üszkös magzat, az újszülöttek fejlődési rendellenességei stb.
A karotin és az A-vitamin
Amikor kiderült az A-vitamin rendkívüli fontossága, a tudósok vizsgálni kezdték, hogy milyen élelmiszerekben vagy takarmányféleségekben található ez a hatóanyag. Megállapították, hogy főleg egyes állati termékekben lelhető föl pl. a nyári és őszi vajban, tojásban, sajtban, igen nagy mennyiségben a csukamájolajban stb.
Sokáig nem tudták, hogy az állatok miből fedezik A-vitamin-szükségletüket, amikor abból csak nagyon kis mennyiség található a takarmányukban.
A kutatók észrevették, hogy a kísérleti patkányoknál az A-vitamin hiányában leállt növekedés néhány karotinkristállyal újból megindítható.
A karotint, ezt a vörössárga festőanyagot már régóta ismerték, de nem tudták, hogy növekedésserkentő hatása van.
Lassanként kiderült, hogy a karotin a bél falában és a májban A-vitaminná alakul át. Ez az átalakulás azonban állatfajonként különböző pl. növényevők jól, míg a húsevők rosszul, kis mértékben alakítják át a karotint vitaminná. A mindenevő sertések takarmányában levő növényi karotin nem elegendő. Szükség van a kész A-vitamin adagolására is, mert a nagy fejlődési eréllyel rendelkező hússertések szervezete nem tudja kizárólag karotinból biztosítani magának a szüksége A-vitamin-mennyiséget.
A takarmányok karotintartalma
A karotin általában megtalálható a zöldtakarmányokban. Ha a sertéseket bőven ellátjuk zöldtakarmánnyal, akkor a szervezetük A-vitamin-szükségletét ezzel részben kielégíthetik. Legtöbb karotin található a lucernában, lóherében, a csillagfürtben stb.
Elsőrendű karotinforrás a sárgarépa. A sárgarépa kedvező hatása már régóta ismeretes. Előszeretettel használják a csikók takarmányozásában, ilyenkor jobb a fiatal állatok fejlődése és a szőrük is fényesebb. Tanácsos lenne a sárgarépát a sertések, különösen az anyakocák és malacok takarmányozásában is fölhasználni.
Különösen jó hatású, ha az anyakocák és a süldők takarmányába pépesített (pépesítő géppel előállított) pillangóstakarmányt, pl. lucernát kevernek.
