2024. július 16., kedd

A disznózsír esete a gazdasági világválsággal

A szakszervezetek arra hívták fel a kormány figyelmét, hogy a kibontakozó újabb gazdasági válság folytán Szerbiában további 150 ezer ember maradhat munka nélkül, 12 ezer vállalat juthat csődbe. A szakszervezetiek rámutattak arra, hogy a lakosság életszínvonala folyamatosan csökken, csupán az év elejétől június végéig harmadával zuhant a vásárlóerő. Az árak pedig növekednek, az infláció fő gerjesztői pedig a városi kommunális közvállaltok, melyek akkor drágítnak, amikor csak akarnak... És még az is ebbe a sorba tartozik, hogy csupán egy terméknek, a disznózsírnak az ára maradt mindvégig változatlan...

Az elmúlt héten a belgrádi sajtó arról cikkezett, hogy 2001-től errefelé 60,9 milliárd euró érkezett az országba, ami jelenleg 82 milliárd dollárnak felel meg! Hova tűnt ez a pénz? Mire költötte el a mindenkori kormány ezt a hatalmas összeget? Merthogy az államkassza üres, folyamatosan arról hallunk, nincs pénz az agrártámogatásokra, a szociális juttatásokra, befektetésekre... meg sok minden másra... Ugyanakkkor tanúi vagyunk, hogy az ország gyorsított ütemben adósodik el, a gazdaság pang, az emberek zsebe pedig üres.

Félő, hogy az említett hatalmas összeget tervszerűtlenül, elsősorban a fogyasztásra irányították azok, akik 2001-től vezetik az országot. Apró-cseprő szépítgetésekre, közintézmények tatarozgatására, de elsősorban a közszférában dolgozók fizetéseinek a folyamatos növelésére, valamint a több mint másfélmillió nyugdíjas nyugdíjának a kiegyenlítésére. Legalábbis így látják a közgazdászok. De hogyan jutottak az említett 60,9 milliárd eurós összeghez? Sokáig ugyanis még hivatalos helyeken sem tudták, mennyi pénz folyt be a magánosításból, a külföldi donációkból... Lehet, hogy egyszer minderre fény derül. A magánosításból állítolag mintegy 4 milliárd euró folyt be. Ugynannyi, mint amennyit most a vagyon-viszaszármaztatásra fordítana a kormány... az adófizetők pénzéből...

Nem nagyítunk, ha azt mondjuk: Szerbia, ideértve Vajdaság is, felvirágozhatott volna! De csak akkor, ha picivel kevesebb korrupció, közpénzekkel való visszaélés jellemezte volna az országot. Elkészülhetett volna a tízes közúti folyosó, csökkenteni lehetett volna az államadósságot…. Ehelyett: Semmi. Ezt támasztja alá az egyik legnagyobb pirivatizációs ügylet: a Telekom eladásából 1,6 milliárd euró folyt be az államkasszába... Ebből a pénzből pedig sem az infrastruktúra fejlesztésére, sem az államadósság lefaragására nem jutott.

Újabb válság előtt állunk. Az Eurozóna válsága miatt már-már maga az unió is veszélybe került. Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország, Olaszország.... Ezek az országok mind-mind hatalmas közadóssággal küzdenek. Soros György 81 éves befektetési szakértő szerint csak idő kérdése, hogy Görögország mikor bankrotál. Úgy látja, az 1929-es nagy gazdasági világválság méreteihez hasonló előtt allunk.

Sok a gond, a termelők nem tudnak tervezni, gazdálkodni. Íme egy példa: a szárazság miatt megnövekedett gabonaárak következményeként jócskán megdrágul az alapanyag is. Lehet, hogy kacsa, de a minap az egyik termelő úgy hallotta a MAP műtrágya mázsája valamivel több mint 9,5 ezer dinárba kerül. Tavaly ez a műtrágyafajta még csak valamivel több mint 5000 dinár volt.