2024. július 16., kedd

Mikrobiológiával a peszticidmaradványok ellen

TALAJSZENNYEZÉS

A mezőgazadaság nagyon sok növényvédő szert, szintetikus kémiai anyagot használ, rovarok, gyomok, különböző kértevők ellen. A permetszerek jelentős része nem talákozik a megcélzott kártevővel, belekerül a talajba, vízbe, környezetbe, és szintetikus vegyületek jönnek létre, amelyek káros hatással vannak a növényvilágra, az állatvilágra és az emberre, mert akumulálódnak a környezetben. Lebontásuk korántsem olyan gyors, mint gondolnánk.

Az Újvidéki Egyetem Technológiai Kara és a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékének tudósai a Magyarország–Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Bioxen nevű projektuma keretében azokat a mikroorganizmusokat igyekeztek azonosítani és izolálni, amelyek képesek a szóban forgó vegyszerek lebontására. A kutatás során a leggyakrabban használt peszticídeket célozták meg, ezek: a Diuron (növényvédő szer), a Mancozeb (kontakt gombaölő szer), a Carbendozin (szisztémás gombaölő szer) és a 2,4-D (növényvédő szer). A cél megvalósult, a gyakorlatban használt peszticidek természetben való lebontására tucatnyi mikroorganizmust sikerült izolálni.

Miért volt erre a munkára szükség, kérdeztük a Bioxin projektum Újvidéki bemutatóján prof. Vágvölgyi Csabát, a Szegedi Tudományegyetem Mikrobiológia Tanszékének tanárát.

– Gyakorlatilag Dél-Magyarország és Vajdaság is klasszikus mezőgazdasági terület, termőföldjeiken intenzíven használják a peszticídeket, és bizony ezek nyomai jelen vannak. Igaz, a talajba, vízbe került peszticídeknek van természeti lebomlásuk, de az lassú. A nagyobb gond az, hogy egyes peszticídek esetében a talajban végbemenő bomlás terméke sokszor még veszélyesebb. Tehát arról van szó, hogy az első bomlástermékig a természet gyorsan lefuttatja a peszticídet, ám létrejön egy más vegyület, amely az emberre nézve az eredetinél is károsabb.

- Melyek azok a kellemetlen utóhatósok, amelyek a peszticdek használatból adódnak, és később azok felbomlásával keletkeznek?

– A herbicídek nagyon sok, de alapvetően két probléma okozói lehetnek. Az egyik, hogy az endokrin rendszert, vagyis az emberi hormonháztartást zavarják meg, a másik pedig a bizonyított rákkeltő hatásuk. Nagyon sok peszticídről, amelyeket az emlúlt évtizedben alkalmaztunk, kiderült, hogy egyik, másik, vagy mindkét hatással bírnak.

A peszticídek lebomlásának időszaka hosszadalmas. Iskolapéldája ennek az Atrazin nevezetű szer, amelyet Magyarországon immár öt éve kivontak a forgalomból és tiltólistára tettek. Az egyik zöld szervezet vizsgálatokat végzett, a budapesti ivóvízkutak vizét elemezték. Kimutatták, hogy négy budapesti kútban a megengedett határérték négyszerese található meg még most is az évekkel ezelőtt betiltott és már nem használt Atrazinból.

Az USA mezőgazdasági minisztériumának is volt tíz-egynéhány évvel ezelőtt egy kutatása. Azt vizsgálták, hogy a földi vagy akár légi permetezéssel kiszórt inszekticideknek mekkora része találja meg a rovart, és mennyi kerül szennyeződésként a környezetbe. Az eredmény megdöbbentő, a permet mindössze 2 százaléka érte a rovart, a 98 százaléka pedig a célpont mellett elmenő anyaggá vált, és bekerült a talajvízbe.

- Milyen megoldással szolgál a tudomány azon gazdák számára, akik a jövőben az egészségre nézve biztonságosabban és környezetbarát módon szeretnének termelni?

Az újonnan megalapozott növényvédő szerek meglehetősen gyorsan dolgoznak, laboratóriumi körülmények között egy-két hét feforgása alatt hatásuk 80 százalékos lebontást produkál az adott vegyületben. A megoldás segítségére lesz azoknak a gazdáknak is, akik a biotermesztést szeretnék kifejleszteni, ám parcelláikon nagyon sok peszticid akkumulálódott. Ilyen problémák voltak Magyarországon is, hogy a gazda biotermelésbe fogott, állította, amióta ezzel foglalkozik, földjére vegyszert nem szórt, de a környezet, a talaj évtizedekik klasszikus vegyi műveleteket használó mezőgazdaság alatt állt. A projektum olyan mikroorganizmus-keverékeket fejleszt, amelyeket mintegy talajvédő szerként ha kijuttatunk, akkor nagyon nagy mértékben csökkentenitudja az ott akkumuláló peszticídek szintjét.

- A jelenleg alkalmazásban levő, környezetünkre káros peszticídek használatát az EU tiltja, de a forgalomból való kivonásukkal egyidejűleg szolgálnak-e más gyomírtó szerekkel? A projektum keretében folytattak-e termékmegalapozó kutatást is?

– Az Európai Unió a mezőgazdaságban használt szerek hosszú listáját vonta ki a forgalomból, vagyis megtiltotta használatukat. Rájöttek, hogy a környezet elszennyeződik és ezeknek hatásával nem lehet együtt élni.

Ha Szerbia készül az EU-ba akkor azokat a vegyszereket, amelyeket az unió tiltólistára tett vagy tesz időközben, ki kell vonnia a forgalomból. Ezek a törvények általánosak, és kötelezők, és ez lesz az egyik a sok száz közül, amelyekhez a szerbiai törvényeket is igazítani kell.

Ezután a mikrobiológia lép színre, és biológiai eszközökkel, mikroorganizmusokkal valósítjuk meg egyes növenyek védelmét. A jövőben a kórokozókkal versenyző, mikroorganizmusokat tartalmazó gyomírtó szerek lesznek forgalomban, amelyek a kultúrnövény gyökérzónájában elnyolják vagy teljesen megakadályozzák, hogy a kórokozó labdába rugjon, vagy legalábbis csökkentik hatását. A talajszennyeződés szintjének csökkentésére a megoldás megvan, a munka következő része a mikrobaktériumokat tartalmazó keverékek elkészítésével foglalkozó üzemekre hárul.