Még valamikor a nyárfolyamána Magvető hasábjain hírt adtunk arról, hogy az egyik módosi (Jaša Tomić) vállalkozó a libatoll felvásárlásában érdekelt japán üzletembereket fogadott. Akkor úgy nyilatkoztak, a távol-keleti ország bizniszmene vidékünkön járt, terepszemlét tartott, megismerkedett az itteni libatenyésztéssel, és ami a legfontosabb, elégedettek az itteni libatoll minőségével. A japánok ígéretet tettek, hogy hamarosan kontrét ajánlatokkal térnek vissza, és terveiket papírra is vetik. Nos ez megtörtént.
Az eseménnyel kapcsolatosan felkerestük a Milenko Mišković módosi üzletembert, a helyi Europer farma tulajdonosát.
– Családunknak a japán üzletemberekkel ápolt ismeretsége nem új keletű, immár húsz éve tart, a de az elmúlt évtizedek háborúi, az országra kényszerített külkereskedelmi zárlat miatt lehetetlenné vált az üzletelés. A gazdasági élet újjáéledésével ismét felvettük a kapcsolatot is –, mondja Milenko Mišković.
A nyár folyamán mintegy 50 kiló próbaszállítmányt küldtek Japánba, és mint a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, a bánáti libatoll valamennyi elvárásnak eleget tesz. Sajnos a kora nyáron bekövetkezett Japán katasztrófa miatt az üzlet ideiglenesen ismét elakadt, de a természeti csapások okozta károk helyreállításával most beindulhatott.
Mišković elmondta, az a terve, hogy február végén, március elején mintegy 20 000–30 000 libacsibét importál Magyarországáról, amelyeket a Vajdaság-szerte érdekelt farmoknak, kisgazdaságoknak osztanak szét nevelésre. A jelentkező háztartások védőltással ellátott, háromhetes 1,2–1,5 kilós csibéket kapnak, természetesen ingyenesen. Úgy tervezik, hogy a felnőtt libát évente ötször tépik meg, és a csibék árát ezúton, libatoll formájában fizettetik meg. Az első tépés alkalmával leszállított toll mennyiségének 85 százalékát kifizetik, 15 százaléka törlesztésre megy. A második tépéskor 30 százlék a leütés, és a libanevelő a toll értékének 70 százlékát kaphatja kézhez. Azért tervezték így, mondja Mišković, nehogy megtörténjen az, hogy a libanevelő időközben pénz nélkül maradjon, és nem tudja a szükséges tápot megvásárolni. A számítások szerint a negyedik tépéssel a csibék árát törlesztik, az ötödik pedig már teljes egészebén megmarad a libatenyésztő számára. Azt ígérik, hogy a hús értékesítésével sem lesz gond.
Mišković készített előzetes számítást. Azt mondja, 150 liba nevelésével hét hónapon át havi 200 eurós haszon valósítható meg. Ennyi liba felnevelési költsége 3750 euró, a termelőnek pedig hét hónap múlva 1428 euró bevétele marad.
A libatoll, pontosabban a libatollpehely felvásárlóközpontja Módoson lesz, de ha Vajdaság-szerte nagy érdeklődés mutatkozik a libanevelés iránt, a tollbegyűjtés más falvakban, településekben is megoldható lesz. A magyarországi libatelepekkel november folyamán kezdik a tárgyalásokat a csibék beszerzéséről, az ittoni, nevelésben érdekelt farmokkal, gazdákkal pedig ezt követően kötik meg az első szerződéseket.
