A kártevő lepke a déli, főleg a melegebb éghajlatú államokban fordul elő, mint Albánia, Franciaország, Görögország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Ciprus, Törökország, Marokkó. Sajnos a határok nem szabnak gátat a betegség terjeszkedésének, így megtalálható Szerbia, Montenegró és Horvátország vidékein is. A globális felmelegedés következményeként a kártevő jelenleg is terjedőben van, további északabbra történő terjeszkedése egyáltalán nem kizárt. Mind az EU, mind az EPPO növény-egészségügyi szervezetének karanténlistáján szerepel, fontossága éppen karanténstátusában rejlik. Alapvetően raktárakban károsít, de a későbbi nemzedékek szántóföldön is károsíthatnak.
Tünetek
Elsősorban a növény levelei rágottak, esetleg lyukasak. A rágás messze nem olyan nagymértékű, mint a burgonyabogár esetében, a burgonyamoly sohasem rágja le teljesen a növényt, amikor csak a levélnyelek maradnak meg. A hernyók aknákat rágnak a levelekbe, később a szárba is lehatolnak, egészen a gumókig. Fontos megkülönböztető tünet, hogy míg a burgonyamoly hernyója inkább belülről rág, aknáz, addig a burgonyabogár mindig kívülről károsít. Raktárakban a gumó felső 1 cm-re keresztül-kasul van furkálva aknákkal, melyek sohasem keresztezik egymást. A burgonyamoly hernyói által rágott aknák, járatok sohasem hatolnak olyan mélyen a gumó húsába, mint a drótférgek járatai. Hernyók jelenléte a burgonyán még nem jelenti egyértelműen a burgonyamoly jelenlétét, hiszen a lombozaton a halálfejes szender nagyméretű hernyói, a virágzaton a gyapottok bagolylepke hernyói, míg a növény tövén, a gumókon a mocskospajor és más bagolylepke hernyók is károsíthatnak. Könnyű őket elkülöníteni a burgonyamolytól, hiszen annak hernyói viszonylag lapított fejűek és belülről károsítanak. Az összes bagolylepke hernyó feje gömbölyű, a haláléfejes szender hernyója pedig hatalmas, farki végén nyúlvány van, és csak kívülről rág.
Maga a lepke 10–17 mm szárnyfesztávú, 7–10 mm testhosszúságú molylepke, barnás szürke színezettel az első szárnyain. A lepke csápjai nagyon hosszúak, elérhetik a potroh végét is. A tojások fehérek, oldalról beeső fényben ibolyás színben irizálnak. A hernyó fehér, vagy halovány krémszínű. Feje sötét vörösesbarva. Első szelvényének hátoldalán a fej színéhez hasonló, lencse alakú minta van. A fej eléggé lapított, nem gömbölyű. A báb egy selyemgubóban található, ennek színe eleinte fehéres krémszínű, később barna.
A hernyók vagy a gubóban levő bábok telelnek át a raktárakban, az EU déli államaiban pedig a szántóföldön, rejtett helyen. A tojásokat nyílt helyre rakják le a lepkék, levelekre, szárra, a gumók héjára, vagy a talajra a növény közelében. A lárvák eleinte hámozgatnak, majd aknákat rágva maguknak a növény belsejében élnek. A kártevőnek évente 6-7 nemzedéke is lehet, nyugalmi állapota nincs. A burgonyamoly alapvetően melegkedvelő, 10°-os hőmérséklet alatt fejlődése leáll. A hernyók általában a raktárakban élnek, károsítanak, de a kései nemzedékek kijutva a raktárakból, a szántóföldön is fertőzhetik a burgonyát.
Védekezés
A kártevő nem könnyen terjedő, invázív faj, így a behurcolás megakadályozása eléggé nagy jelentőségű. A raktározandó burgonyát, paradicsomot célszerű még a szántóföldön ellenőrizni. Fertőzött terményt ne tároljunk be. Az üres raktárak könnyen fertőtleníthetők gázosítással, de ehhez speciális végzettségű szakemberek és speciális gázosítószerek szükségesek. A gázosítás abszolút steril raktárat eredményez, de nagyon drága. A betárolt termény is legázosítható, de ehhez nagyobb gázkoncentráció szükséges, hosszabb hatásidő és nagyobb költség.
Az üres raktárak egyszerűen, permetezéssel is fertőtleníthetők. A gázhatással rendelkező permetező, raktárfertőtlenítő szerek sokkal hatékonyabbak, mint a csak érintőméreg hatásmódú kontaktkészítmények. A kontakt hatású szerves foszforsavészterek hatékonysága csak minimális a rejtőzködő hernyók ellen, és ugyanez a probléma fennáll a raktár fertőtlenítésre egyébként engedélyezett szintetikus piretroid hatóanyagú készítmények esetében is, ahol még a raktári atkák felszaporodásának a veszélye is fenyeget.
A burgonyamoly elleni szántóföldi védekezésre mélyhatású vagy felszívódó készítmények alkalmasak. A felhasználható csávázószerek és permetezőszerek egyaránt használhatók, de a csávázószerek hatása a vegetációs idő második felében már megszűnik.
Védekezésre felhasználható az Acetillic 50 EC (1–2 l/m2), Unifosz 50 EC (20 g/m2), Reldan 40 EC (0,6–1,1 ml/m2) stb. Ezek mind szerves foszforsavészter-készítmények.
