Tóth Rudolf, Temerin: A terményárak alakulása határozza meg a vetésszerkezetet is, melyben mind területben, mind nyereségben a kukorica vezeti a sort, bár az idén (ismét) a cukorrépa szavatolja az egységnyi területenkénti legnagyobb jövedelmet. – Tavaly 80-90 dinárt fizettek a burgonyáért, de csak azért, mert nem volt elegendő. Most ennek egyharmadával is elégedett lennék
A kedvező időjárásnak, a hosszúra nyúlt „vénasszonyok nyarának” (meg persze a gazda szorgalmának) köszönhetően Vajdaság-szerte zökkenőmentes volt a terménybetakarítás, az őszi mélyszántáson kívül alig van már tennivaló a határban. Munkáját s annak eredményét (pénzügyi hozadékát) összegezi a növénytermesztő, s ha a terméseredményekkel elégedett is lehet, az értékesítési árakkal már aligha, hiszen a tavalyi időarányoshoz viszonyítva pl. a napraforgó meg a kukorica értéke is legalább 25 százalékkal csökkent, miközben ennél is nagyobb mértékben növekedtek a termelési költségek. Egyre nyilvánvalóbb, hogy csak nagy terméshozamokkal ellensúlyozható a visszaszorított ár, amihez párosulnia kellene a szervezett tárolásnak (alig 2-3 évvel ezelőtt nagy csinnadrattával jelentették be a közraktárak jelentőségét, azóta sem esik róluk szó!), a termény visszatartásával kialakított egyfajta piacszabályozásnak, hogy ne a kereskedő fölözze le a földműves munkáját. A terményárak alakulása határozza meg a vetésszerkezetet is, melyben mind területben, mind nyereségben a kukorica vezeti a sort, bár az idén (ismét) a cukorrépa szavatolja az egységnyi területenkénti legnagyobb jövedelmet, még ha a ráfordítást és a befektetett munkát is vesszük alapul.
– Több tényező alakítja egy-egy gazdaság vetésszerkezetét, esetemben a piacérdekeltséget és az agronómiai szempontot domborítom ki. Hiába mondjuk, hogy a búza többé nem stratégiai termék, termesztése nem jövedelmező, inkább úgy fogalmaznék, hogy nem szavatol akkora nyereséget, mint más növényi kultúra, a vetésforgó miatt nem zárhatjuk ki a vetésszerkezetből. A viszonylag alacsony ár ellenére is a búzatermesztés indokoltsága mellett szól, hogy kiváló elővetemény, a gyomokkal, mindenekelőtt a fenyércirokkal fertőzött parcellákon, bár ez nem dicséri a gazdát, megkönnyíti a gyomirtást – vallja a temerini Tóth Rudolf, s azt is hozzáfűzi, hogy a tárolás, mint az utóbbi években többször is beigazolódott, kockázatos lehet. – Aratás után, kilogrammonkénti 20 dináros áron az Árutartalékok igazgatóságának adtam el a búzát, most 18 dinárt sem kapnék érte, s ha kedvezően alakul a vetésterület, nem biztos, hogy tavaszra jelentős mértékben növekszik az ár. A vetésszerkezetben akkor is a kukorica vezette a sort, amikor nem volt ilyen kedvező ára, mint napjainkban, követi a búza és a cukorrépa. Az idén is, igaz, hogy redukált talajműveléssel, de optimális időben történt a vetés, és háromleveles állapotban szépen sorol a búza.
– Megoszlanak a vélemények a terményárakat illetően, de az nyilvánvaló, hogy csak a bő termés szavatol biztos, hol kisebb, hol nagyobb nyereséget…
– Agrárpolitikánk egyik fogyatékossága, hogy a gazda ki van zárva az árképzésből, piacgazdaságra hivatkozva azt a kereskedők és feldolgozók teszik meg, abba a szaktárcának sincs beleszólása. Számunkra nem marad más, mint hogy a hozamokat állandóan növelve ellensúlyozzuk az esetleges kedvezőtlen árakat. A bő terméshez nélkülözhetetlen a nagy földterület és a korszerű gépállomány, a termesztési technológia tiszteletben tartása, a teljes agrotechnika alkalmazása. Továbbra is meghatározó tényező az időjárás, de az idei aszályos évben is beigazolódott, hogy a megfelelő agrotechnikát alkalmazó gazdaságokon az átlagosnál jobban termett a kukorica, a cukorrépa.
– Akár számadást is végezhet a gazda?
– A kukorica egy részét begóréztuk, a nap és a szél díjmentesen elvégzi az egyébként költséges szárítást, egy részét pedig szemes állapotban takarítottuk be, s a hektáronkénti 12 tonnás átlagterméssel (14%-os nedvességtartalom mellett) elégedett vagyok. Évek óta a Pioneer hibrideket termesztem, jónak bizonyultak talaj és éghajlati viszonyainkhoz. A vetésszerkezetben egyaránt ott vannak a középkorai és a középkései hibridek, s bár bőtermő valamennyi, most a középkései és kései kukoricák adták a legnagyobb termést. Minden évben kísérleti parcellán, azonos termesztési föltételekkel „versenyeztetek” 10-12 hibridet, és a standardhoz viszonyított legjobb eredményt biztosítók kerülnek a vetésszerkezetbe. A D12, az A46 és az N43 hibrid hektáronkénti száraz szemtermése 15,5 tonna, s ilyenkor vetődik fel a hozamhatár kérdése is. Az egyértelmű, hogy megfelelő tápanyag-ellátottság nélkül nem számíthatunk bő termésre, de elmúlt az az időszak, amikor „gondolom szerint” műtrágyáztunk, a tápanyag-visszapótlás kizárólag talajelemzés eredménye alapján történik, így nem terheli a termelést felesleges költség. Értékes tápanyag a szármaradvány is, amit kötelezően visszaforgatunk a talajba. Noha terjed a konzervációs, az eke nélküli talajkímélő művelési mód, a termőtalajt vastagon beborító szármaradványokat képtelenség nehéz tárcsával bedolgozni a földbe, így a szármaradványok felaprítását, a tárcsázást szántás követi. Háromnégy évenként szükség van a mélylazításra, amivel javul a talajszerkezet is.
– Bár gazdaságán a szántóföldi haszonnövények foglalják el a legnagyobb területet, a munka- és tőkeigényes zöldségnövény-termesztésben is bizonyít. A tanya körüli szántókat, az öntözési lehetőséget mintha csak a kertészkedésre teremtették volna…
– Kereken 15 éve foglalkozom zöldségnövény-termesztéssel is, a burgonyát és a vöröshagymát választottam, a burgonyánál ki is tartottam, de a kezdeti 10 hektáron felüli területnek a felén sem kertészkedem. Nem, nem a kukorica kedvező ára miatt történt, hanem elsősorban a piac ingatagsága miatt. Előszeretettel hangoztatja a szaktárca a kiviteli eredményeket, közben szükségtelenül importálunk bizonyos terményeket akkor is, amikor itthon bőven terem, letörve a különben sem magas árakat, megfosztva a gazdát a jövedelemtől. Adott az öntözési lehetőség, megvásároltam az öntözőberendezéseket, lévén, hogy a zöldségnövény-termesztés egyik alapkövetelménye a talaj gazdag tápanyag-ellátottsága és az öntözés, de kihasználatlanul hevernek a berendezések, esetleg ha szükség van a gabonánál kelesztő öntözésre, akkor üzemelnek az esőszárnyak, amire nem volt szükség az utóbbi években.
– Míg a korábbi években szeptemberben már úgymond elfelejtette a termény begyűjtését, most még október végén is tartott a „krumpliszüret”, ami talán a kiváló, akár rekordnak is nevezhető termés következtében történt?
– Voltak nagyon jó évek, amikor hektáronként 25-30 tonna gumót gyűjtöttünk be, de az idei 50 tonnás hozam engem is meglepett, amit öntözés nélkül értem el. A kései betakarítás nem a kései vetés következménye, hanem a kísérletező kedvemé. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, az idén háromszor virágzott a krumpli, és még október derekán is haragos zöld volt a derékig érő szár, így a nálunk nemigen alkalmazott lombtalanítást kellett végeznünk, majd kezdődhetett a szedés, és mondhatom, nagyon jó minőségű termést takaríthattunk be. Az ár? Itt sincs védőár, s talán a zöldségnövények esetében a legkifejezettebb a piac sokszor kíméletlen kereslet-kínálat törvénye. Tavaly 80-90 dinárt is fizettek a burgonyáért, de csak azért, mert nem volt elegendő. Most ennek egyharmadával is elégedett lennék.
– Van-e titka a hektáronkénti 50 tonnás termésnek, milyen ráfordítást igényel a rekordnak számító hozam?
– Nincsenek már titkok a mezőgazdaságban, hiszen bőséges szakirodalom, naprakész információk sora áll a gazda rendelkezésére, könnyíti a termelést, miután pedig a világháló segítségével folyamatosan kísérhetjük a tőzsdei árakat, a világpiac igényét és az előrevetített, várható értékeket, talán könnyebb a munkánk, csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel. A régi gazdák többször is hangoztatták, hogy ha már megvan a termőföld, akkor azt műveljük meg becsületesen. Ma a profitszerzést szolgálja a föld, ezért is növekszik a kereslet. Szóval, akárcsak minden haszonnövény esetében, a fajtamegválasztás és az alkalmazott agrotechnika az eredményes termelés alapja. Többnyire holland vetőgumót, a Kondort választom, ami jelentősen drágább a hazai vetőgumónál, de mind ellenálló képességben, mind hozamban többet produkál. Nagyon fontos a vetési, illetve ültetési idő is, ami az idén március 20-án történt.
– Nemcsak munkaigényes, de nagy ráfordítást is igényel a burgonyatermesztés…
– Bár nem válogat az előveteményben, ám jól elmunkált, tápanyagban gazdag termőtalajt igényel. Előveteményként rendszerint a kukoricát választom, így jobb minőségű gumó terem. A tápanyagigényről csak annyit, általános szabály, hogy annyi kilogramm műtrágyát kell kijuttatni, mint amennyi vetőgumó került a földbe, ami megközelíti a hektáronkénti 2000 kg-ot! Persze ezek a mi szántóink gazdagabbak tápanyagban, mint pl. Szerbia egyes krumplitermesztő körzeteinek talajai, így hektáronként „csak” 800 kg NPK 5:16:24 kombinációjú alaptrágyát juttattam ki, valamint 200 kg AN-t fejtrágyaként. A növénytermesztésben, így a zöldségnövény-termesztésben is nagy jelentősége van a lombtrágyázásnak, amit magas káliumtartalmú Fertil lombtrágyával végeztünk. A mezőgazdasági tanácsadó szolgálat szakembere kísérte a termelést, adott útmutatót.
– A kívülálló azt gondolhatja, hogy a burgonyatermelés egyik fő veszélyeztetője a burgonyabogár, de ez csak egy a hosszú sorban…
– Kártevők és vírusos betegségek egyaránt veszélyeztetik a növényzetet, illetve a termést, így a burgonyabogár mellett a bagolylepke lárvája, a betegségek sorából pedig a burgonyavész, a vonalas betegség, a vírusos levélsodródás. Legkönnyebb a burgonyabogár ellen védekezni, mert azt látja a termelő, s hatékonynak bizonyult az Alverde és az Actara rovarölő szerekkel történő kemizálás. Mivel nincs hatékony előrejelző szolgálatunk, így jószerivel tapasztalataimra alapozok. Évek óta alkalmazom a szex-feromonos rovarcsapdákat, s a bagolylepke rajzáscsúcsán történik a vegyszerezés. A vírusos betegségek elleni leghatékonyabb védekezés pedig a biztos helyről származó rezisztens vetőgumó beszerzése. Noha a burgonya az idén bő termést és szép jövedelmet adott, 3-4 hektárnál nagyobb területen nem tervezem termeszteni, a kukorica és a cukorrépa jelenti gazdaságom alappillérét – határozott a vetésszerkezet alakításában Tóth Rudolf.
