Utoljára augusztusba foglalkoztunk a témával, amikor még alakulóban voltak az árak. Akkor a holdankénti 200–250 eurós bérleti díj volt az irányadó. De nézzük, mi a helyzet most – amikor elérkezett a fizetés ideje. Röviden: az árak jócskán megugrottak. Még ez sem risztja vissza a feltörő bérlőket. Az árenda egyes településeken, természetesen a legjobb minőségű földért, elérte, sőt talán meg is haladta a holdnakénti 300 eurót. Jó példa erre Temerin. Száz szónak is egy a vége: történelmi csúcson az árenda. Persze legtöbb esetben azonban mégis visszafogottabb a földtulajdonosok pénzéhsége: „csak” 150–200 eurót kérnek kataszteri holdanként.
A gazdák pedig igyekeznek tisztázni tartozásaikat, mert lasszan zárul még egy év. Máris a következőre kell gondolniuk: mennyit fektessenek be? De vajon megtérül-e a beruházás? Vajon meddig maradnak ezek a magas gabonaárak? S mi lesz, ha mondjuk, az időjárás áthúzza a számításokat?
Mi ennek a kimondott földéhségnek az oka? Vajon az, hogy a vajdasági paraszt végre „felébredt”, azaz, hogy a mintegy 20 éves stagnálás után ismét van számítása termelni? Emlékezzünk vissza: a múlt század hetvenes éveiben, a Zöldterv idején, de még a 80-as évek legelején is nagyot fejlődött a falu, szinte minden gazdaságban, akkor cserélték fel a lovakat traktorokkal, építettek a gazdák új házakat. Még azok is, akik csak a 10 hektáros maximummal rendelekeztek. Az ember egyszerűen azt mondaná: Vajdasdág aranykorszaka volt ez. Aztán lassaan, de biztosan romalni kezdett a helyzet, mindaddig amikor 3-4 márkát ért egy mázsa búza. Következett a 2000-es félfordulat, de jobb mégsem lett. Azaz, hogy azoknak sokkal jobb lett, akik potom áron hozzájutottak a birtokokhoz, állami tulajdonban lévő termöföldhöz, vállalatokhoz, feldolgozóipati kapacitásokhoz. Csak ezekből kevés van.
Mánapság már nem szégyen parasztnak lenni, földet túrni. A mezőgazdaságból húzzák a legnagyobb hasznot a leggzdagabb mogulok is, mert ez az egyik legjövedelmezőbb ágazat. De egy nyomatékosabb oka is van a föld iránti éhségnek. Mégpedig az, hogy az országban nincs ipari termelés, hatalmas a munkanélküliség... Egyedül még a mezőgazdaság mutat életjelet, egyszerűen azért, mert az embereknek enniük kell. Ha válság van, ha nincs.
Gazdaság/Mezőgazdaság
Ritka az, aki az ősi földet eladja. Mégis, ha valaki már nem tudja tovább művelni, mert elfogyott az „erő” vagy nincs hozzá gép, akkor inkább bérbe adja. Éppen ezért a vajdasági termőföld számottevő részét bérleti alapon művelik a gazdák. Egyrészt azért, mert nekik nincs elegendő, hisz az egykor elkobzott családi vagyont az állam mindmáig nem adta vissza. Csak az a baj, hogy termőföldből sincs elegendő. Legalábbis ez derül ki a termőföld, elsősrban a szántók iránti keresletből, mely ezen az őszön többszörösen meghaladja a kínálatot.