Január elsejétől lép életbe Szerbia és az EU között az Átmeneti Szabadkereskedelmi Egyezmény, mellyel szabályozzák, hogy egyes termékekre teljesen eltörlik, másokra viszont csökkentik a behozatali vámot.
Még néhány évvel ezelőtt kiszivárgott, hogy 2014-ben, amikor teljesen eltörlik a védővámot, a külföldi olcsó áru – vonatkozik ez az élelmiszerre is – elárasztja majd a hazai piacot. A jelek szerint ez mégsem történik meg, méghozzá több oknál fogva. Az igaz, hogy egyes árúk esetében teljesen eltörlik a védővámot, de az élelemre vonatkozóan a vám csak fokozatosan csökken, azaz mindaddig marad, amíg Szerbia nem lesz tagja az EU-nak.
Az új esztendőtől például teljesen vámmentesen lehet behozni 1500–tól 3000 köbcentis motorral felszerelt gépkocsit, ezenkívül háztartási berendezést, hűtőszekrényt, villanytűzhelyet, autórádiót. Az uniós országokban előállított tévékre marad a vámilleték, de az eddigi 6 százalék helyett 3 százalékot számolnak majd fel. A kozmetikai cikkekre, a tisztálkodási szerekre 3 százalékos lesz a vámilleték.
A mezőgazdasági termékek kategóriájában más a helyzet, így a hazai gazdáknak mégsem kell attól tartaniuk, hogy például az olcsó gabona elárasztja a hazai piacot. Való igaz, az Átmeneti Szabadkereskedelmi Egyezmény aláírásakor még azt tervezték, hogy Szerbia legkésőbb 2016-ban tagja lesz az EU-nak, de a jelenlegi tényállás szerint ez még 2020-ra sem bizonyos. Ennélfogva a mezőgazdasági termékekre kirótt vám és más behozatali illetékek maradnak 2014-ben és utána is. Például a minimális vámilleték 1 dinár, ugyanis egy tojásért ennyit kell majd fizetni a határon az importőröknek, azaz a külföldi exportőröknek, míg legfeljebb 80 dinárt a különböző sajtok kilogrammja után.
Az élelmiszerre vonatkozóan sem marad minden a régiben. Tudni kell, hogy január elsejétől 3 százalékkal csökken a vámilleték az almára, babra, joghurtra, sajtra, borjúhúsra, a burgonya esetében pedig 5 százalékkal lesz alacsonyabb. Tekintettel arra, hogy aszályos volt az év, az élelmiszer mégsem lesz olcsóbb, a kereskedők máris újabb drágításokat helyeztek kilátásba. Még az sem vonja vissza a drágításra vonatkozó elhatározásukat, hogy a vásárlóerő hanyatlása miatt csökkent a kereslet, hivatalosan 10, nem hivatalosan pedig 25 százalékkal.
