A tök Vajdaságban az egyik legismertebb növény, ez azonban nem igaz a héj nélküli olajtökre, amelynek mindössze százéves története van. Tájunkra alig több mint tíz éve került, és egyre növekvő területen termesztik.
Dr. Berényi János, a mezőgazdasági Kutatóintézet tudományos tanácsosa is ott volt azon az évzáró találkozón, amelyet Berkes Zoltánék tanyáján tartott az a mintegy 15 töktermelő, akik hisznek abban, hogy összefogással eredményesen tudnak dolgozni.
– Az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet petrőci telepén alternatív növényekkel foglalkozunk, mint a dohány, a kender, a cirokfélék, a kölesfélék, valamint a héjas és a héj nélküli olajtök. A kutatási eredményeket a gyakorlatban hasznosítjuk, így kerültem kapcsolatba az óbecsei töktermesztőkkel. Zoltán nemcsak kiváló termelésszervező, hanem fogékony a technológiai újításokra is, ami a korszerű termelés és az érvényesülés alapvető feltétele. A kapcsolatunk mindkét fél számára gyümölcsöző: ő rövid úton hozzájut a legújabb kutatási eredményekhez és szaktanácsokhoz, számomra pedig fontos visszajelzést jelentenek a gyakorlatban megszerzett tapasztalatok. – Ötletes vállalkozás az, amit a Zoli fölépített. Európában a kistermelők nem tudnak érvényesülni egyedül. Az ilyen társulások vehetnek át olyan irányító szerepet, amellyel a teljes gépparkot, a megfelelő minőséget, a szükséges volument és a jobb felvásárlási feltételeket is meg lehet teremteni – ezt a kezdeményezést látom én itt megvalósulni – tette hozzá Berényi János.
A tökmagolaj hazai piaca még csak most van kialakulóban, de külföldön nagy az érdeklődés mind a tökmagolaj, mind a tökmag iránt. A legjobb felvásárlói és értékesítői infrastruktúrát az osztrákok építették ki hozzá, akik ezzel a termékkel jelen vannak az egész világon. A hazai termelőknek éppen ezért nem kell betörniük a világpiacra – elég megtalálniuk az osztrák felvásárlókhoz vezető utat. Bár a vajdasági termelők jó minőségű termékkel kerülnek piacra, a szerbiai gazdasági feltételek némileg rontanak a versenyképességükön, hiszen a környező országokhoz képest itthon sokkal kisebb állami támogatásban részesülnek.
A csapatban nem csupán óbecsei termelők vannak: tagjaik között van oromi, zentagunarasi, topolyai meg bánáti gazda is.
Csíszár Vilmos tamásfalvi (hetényi) veterán termelő, tíz éve termel tököt, és saját kombájnnal és szárítóval is rendelkezik.
– Csak összefogással tudunk a piacon érvényesülni, mert egyetlen termelő nem tud annyit termelni, hogy közvetítő nélkül partnere legyen egy nagy felvásárlónak. Úgy látjuk, hogy az osztrák felvásárló is megbecsüli azt, ha a termelő maga megy hozzá. Ez a jövő. Sok mindennel foglalkozom, régóta vagyunk magtermelők. A tököt is magnak kezdtem termelni, most már ez megszűnt az alacsony ár miatt. A héj nélküli tök Bánátban is jól terem, mert elviseli a szárazságot. Amióta ezt csinálom, nem volt olyan katasztrofális termésem, mint kukoricából. A tervek szerint kicsit növelni fogjuk a termelést, 100-120 holdon vetésforgóban csináljuk majd – osztotta meg velünk terveit Csíszár Vilmos
Nagy Károly Topolyáról érkezett, ő 2003 óta foglalkozik héj nélküli tök termesztésével, és hosszú távon tervez vele.
– Volt egy biotermesztési törekvésünk, és ennek keretében kezdtük el termeszteni a tököt, ami vetésforgóban is jó, és profitot is hoz. A társulás azért szükséges a termesztéshez, mert közösen a szárítást is el tudjuk végezni, így a mi kezünkben van a gyeplő. Félkész termékkel nem mennénk sokra a piacon. A teljes körű termesztéshez gépek kellenek, ez csak összefogással megy. Egyikünknek kombájnja, másikunknak szárítója van, és összehangolt munkával szárított terméket tudunk piacra dobni, amit könnyebb értékesíteni – mondta a topolyai termelő.
Berkes Zoltán szerint ugyan meggazdagodni a tökből sem lehet, de nincs olyan sok munka vele, mint például a kukoricával, kiválóan alkalmazható vetésforgóban, és biztos fizetőképes kereslet van rá külföldön. Bár az utóbbi két évben a kukorica ára jóval magasabb volt, Zoltán szerint az olajtök jövedelmezőségét ötéves átlagárral kell számolni, és így kalkulálva megéri ezzel foglalkozni. A piaci versenyben nagy előnyt jelent a hazai töktermesztőknek az, hogy a vajdasági termőföld nem szennyezett, mint ahogy ez az eset az EU sok országában, így Magyarországon is. Az osztrákok által ajánlott hibrid magokkal állítólag 30 százalékkal több hozam érhető el, és ha a termelési költségeken is sikerül tovább faragni, a hazai tökmag versenyképessége tovább növelhető.
A tökmag igen gazdag tápanyagokban, és telítetlen növényi zsírsavakban gazdag zsírjai is igen értékesek. A telítetlen zsírsavak bizonyítottan lassítják az érelmeszesedést. A tökmag tápanyagai révén a prosztatabántalmak kezelésében is kiemelkedő jelentőséggel bír. A hidegen sajtolt tökmagolaj pirításra nem alkalmas, de salátaolajnak, gyógyszerkészítmények és kozmetikumok alapanyagaként kiválóan bevált. |
