A karácsony a millenniumi időkben kezdett szokássá válni. Ma a kereszténység egyik legnagyobb ünnepnapja. Máig tisztázatlan, miért került a karácsony december 25-ére, de valószínű, hogy a régi keresztények így akarták háttérbe szorítani a „legyőzhetetlen nap születésé”-nek pogány római ünnepét. Ez az alkalom a téli napforduló utánra esett, amikor a nappalok ismét hosszabbak lettek.
Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A 4. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül december 25-ét. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz.
A római újévkor (január 1.) a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak. Ezekhez a szokásokhoz járultak a germánok és kelták téli napfordulóhoz kapcsolódó rítusai, amikor a teuton törzsek behatoltak Galliába, Britanniába és Közép-Európába.
A magyar karácsony szó szláv eredetű, és szintén a téli napfordulóra utal. Kevesen tudják, honnan ered az ünnep elnevezése. Legvalószínűbb, hogy a korciti = fordul, lép szó származéka, és a téli napforduló örömére, az azt megelőző várakozásra utal. Ilyenkor ettek, mulattak, meggyújtották az ünnepi fahasábot, elfogyasztották az ünnepi süteményt, fenyőfát állítottak, zöld növényekkel díszítették a házakat, jókívánságokat és ajándékokat váltottak. A tűz és a fény, a meleg és a hosszú élet jelképei, ezért mindig fontos szerepük volt a téli ünnepeken, akár pogány, akár keresztény felfogásban.
A középkor óta társítják a karácsonnyal az örökzöld növényeket, mint a túlélés szimbólumait. Évszázadokkal ezelőtt karácsony napján életfát, termőágat vittek a szobákba, ami az évrõl évre megújuló természet mágikus jelképe. Állítása általános volt, de a múlt században feltűnő karácsonyfa teljesen kiszorította. Magyarországon először Brunszvik Teréz grófnő állított karácsonyfát 1824-ben. A magyar karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik.
Karácsonyi szokások
December 24. számos hiedelem és szokás felelevenítője. Régen ezen a napon tilos volt dolgozni, kölcsönadni, kérni, mert elvitte a gazda hasznát.
A gazdaasszonynak nem volt tanácsos varrni, foltozni, mert hályogos lesz a szeme, de mosogatni sem volt szabad, mert ezáltal elveszítette a szerencséjét. Karácsony előestéjén a kiterített mosott ruha is nagy bajt, betegséget hozott a családra a népi hiedelem szerint.
A fiataloknak is akadt „jó tanács” bőven. Az eladó lánynak az esti harangszókor a kútba kellett tekintenie, hogy meglássa a vőlegényét. A legényeknek pedig nem volt szabad zsírosat enniük, nehogy csúnya menyasszony jusson nekik.
A bab gazdaságot jelentett
A szokások szerint a jó háziasszony az ünnepi menüt is a hagyományoknak megfelelően állította össze. Karácsonykor többnyire sertésből készítette el a vacsorát, mert a néphit szerint a sertés előre túr, ami fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, és rossz előjelnek számított.
Egyes ételek, élelmiszerek, mint például a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelentettek. A hagyomány jegyében a mákos bejgli is a kötelező csemegék közé tartozik karácsonykor.
Ma már ezek a hagyományok nemigen érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, például pulykából készül, de a fiatal lányok sem a kútba tekingetnek, ha vőlegényt akarnak szerezni.
Illatos szobadíszek
Vanília, fahéj, kávé, cseresznyemirtusz. Mi más jutna az eszünkbe ezekről a csodálatos illatokról, mint a karácsony? Nem mindenki tudja azonban, hogy a vanílianövény egy liánszerű, kúszó orchideaféle. A vanília virágainak színe változatos. Rózsaszín, narancs, pink, krémszínű vagy zöldessárga is lehet. Szirmaikat csoportosan, hajnalban nyitják ki, és késő délután csukják őket össze. Ha jól tartjuk, 6-8 héten keresztül virágzik.
A begónia hosszan tartó és sokszínű virágaival méltó dísze az év végi ünnepeknek. Szereti a meleget, ám a száraz, központi fűtéses szobában könnyen lehullajtja leveleit, sőt a virágait is, ezért helyezzük ablak közelébe.
Pásztorjárás
A pásztorjárás szereplői karácsony este éjfélig járták a házakat. Kifordított bundát viseltek, tarisznyát tettek a vállukra, kezükben pásztorbotot tartottak. A kispásztor vitte a betlehemi jászolt. Énekeket adtak elő, majd a végén adományokat vártak a ház urától.
Karácsony előestéjén a pásztorok vesszőkkel jártak, amelyekből a gazdaasszony a kötényével húzott ki néhány szálat azért, hogy az állatai a következő évben egészségesek legyenek. A vesszőért a pásztornak bort, cipót, esetleg pénzt is adtak. A gazdasszony a vesszővel megveregette a jószágokat, hogy egészségesek legyenek.
Borszentelés
December 27-én, Szent János napján szokás volt a bor megáldása. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott. A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak. Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor.
Amerikai karácsony
Kanadában és az Egyesült Államokban több egymástól eltérő kultúrájú nép él, ezért a karácsonyi szokások is rendkívül sokfélék. A kisebbségben lévő népcsoportok igyekeznek megőrizni eredeti hazájuk ünnepi szokásait, míg a többségben lévő angol ajkú lakosság az amerikai szokások szerint ünnepli a karácsonyt. Az utcákat csakúgy, mint a házak homlokzatát lámpafüzérekkel, fenyőgallyakkal, szalagokkal díszítik. Gyakran előfordul, hogy egy falu vagy város összes fenyőfáját feldíszítik. Az ünnepi vacsora legtöbbször itt is pulyka, de nem hiányozhat az asztalról a juharsziruppal leöntött palacsinta sem, míg a Télapónak tejet, kalácsot raknak a fa alá. A nagyobb kanadai városokban, mint minden amerikai nagyvárosban, hatalmas karácsonyi felvonulásokat és show-műsorokat rendeznek.
Libanon
Az afrikai szokásokat egy libanoni példán szemléltetjük. A családok karácsony előtt pontosan egy hónappal különböző gabonafajták magvait ültetik el cserepekbe. Izgatottan várják, hogy a növények kibújjanak. December 24-ére a zöldellő növényekkel két kört alkotnak a karácsonyfa és a karácsonyi barlang körül. A karácsonyi barlang szimbólum, amely Jézus születésének helyét jelképezi.
Ha már a gabonamagvaknál tartunk, ne feledkezzünk meg a csírázó magvak jótékony hatásáról sem. Itt a tél, és a következő tavaszig egyre drágábbak lesznek a vitamíndús friss zöldségek. Könnyen túljárhatunk viszont a zöldségimportőrök eszén, ha a tettek mezejére lépünk, és a zöldségeket csírával pótoljuk. A Luca napján elültetett búzánk lassan aratásra kész lesz, ha elég meleg helyen tartottuk. Vitamindús táplálékról lévén szó, nézzük, mit kell tudni a különböző csíranövényekről?
Búzacsíra
Az év bármely szakában lehet csíráztatni, de a szokások szerint mégis karácsony előtt kerül elő a kis tálka, melyben búzát ültetünk karácsonyra. Amennyiben a csíráztatott magokat étkezési célra szeretnénk felhasználni, szerezzünk be étkezésre alkalmas magokat, a legjobbak erre a biobúza, lucerna, retek, zsázsa magjai. A biztonság kedvéért alaposan mossuk meg őket, mert hiába bio, mégiscsak ezeket fogjuk rágcsálni. A gyorsabb és egyöntetűbb csírázás kedvéért áztassuk be a magokat, és várjuk meg, amíg azok megduzzadnak. Gabonáknál 12 óra, apróbb magoknál 5-6 óra is elegendő, majd ezután kezdődhet a csíráztatás.
Otthoni csíragyár
A beáztatott magokat helyezzük egy lyukacsos tálra. Az alulra kerülő tálkát pedig töltsük színültig vízzel. Ezzel be is fejeztük a munkát, a csíra el van vetve, minden megy magától. A magvak ilyenkor épp érintkeznek az alsó tál víztükrével. Ha sötétbe helyezzük a tálat, a csíra világoszöld marad, és több B2-vitamin termelődik benne, míg ha fényen neveljük, zöld színű lesz, és feltöltődik C-vitaminnal. Meleg helyiségben gyorsabban, hűvösben lassabban kezdenek kicsírázni a magok.
A gabonaféléknek elég a 18 °C is, míg a déli növények már csírakorukban is a melegebbet (22 °C) kedvelik. Kedvező hőmérsékleten 5-6 nap múlva betakaríthatjuk az első csíratermést.
A búzacsíra nagy mennyiségben tartalmaz A- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat, kobaltot és antioxidánsokat. Kiváló méregtelenítő, segíti az emésztést, tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat, jó hatással van a hormonok működésére. Erősíti az idegrendszert, szabályozza a vérnyomást, és gátolja a rákos sejtek életben maradását.
Nem árt azonban mértékletesen fogyasztanunk a csíranövénykékből. A magoncok aktív anyagai ugyanis a sok jó mellett, főleg érzékeny gyomrúaknak kellemetlenséget is okozhatnak. Napi 2-3 evőkanálnál több csírát ne fogyasszunk. Hűtőben akár 1-2 hétig is tárolható, viszont, ha elkezd romlani vagy bepenészedik, ne sajnáljuk kidobni, mert néhány nap alatt újabb adag nevelhető.
