Ilyenkor decemberben a falun megáll az élet – gondolnák sokan. De nem így van. Adorjánon, a Kontakt Kft. udvarában most is nagy a sürgés-forgás: munkások dolgoznak a jószág körül, a silókból épp búzát raknak két héttonnás traktorpótkocsira, kicsit odébb kamion áll meg a mázsaház előtt: hízókat hozott átadásra. Mert a Kontakt úgymond mindennel foglalkozik: gabonatermeléssel, jószágtenyésztéssel, mindkettő felvásárlásával és értékesítéssel. Tizenöt-húsz vágóhídnak szállítanak innen vágójószágot... Borsos Csabával, a Kontakt tulajdonosával beszélgettünk... Látogatásunk egyik oka, hogy Csaba díjat kapott a Magyar Kukorica Klubbtól, a kukoricatermelésben elért rekordért a Dekalb DKC 4888 hibridfajtával:
– Éveken keresztül kitartottam a hazai NS 640-es mellett. Tavaly azonban Dekalb mintaparcellám volt, megtetszettek ezek a hibridek. Fontos szempont volt számomra, hogy olyan kukoricát termeljek, amelyet szemes állapotban, szárítás nélkül tudok tárolni. Hagyományos, száraz termeléssel a DKC 4888 hektáronként 11 877 kilogrammot termett 11,4 (!) százalékos nedvességtartalom mellett. A Betakarítást október 6-án végeztük... Hektáronként 300 kg 20:20:0-as pancsovai komplex műtrágyát és 300 kg Ureát juttattunk ki. Sűrűre vetettünk, a tőtávolság 18 centiméter volt. Ez a kukicahibrid silózásra is alkalmas, a robusztus szár, massza miatt. Én már döntöttem, jövőre a Dekalb 4590-es hibridjét fogom vetni.
– Gazdaságát a többlábon állás jellemzi...
– Négyszázötven holdon gazdálkodom. Összesen 2500 tonna a silók kapacitása, de tervbe van a bővítésük, szeretném 5000 tonnára növelni a raktározási hely belterületét.
– Nézzük talán, mi a helyzet a jószágtenyésztéssel. Milyen áron vásárolják fel a hízókat, milyen a kínálat?
– Jelenleg 140–160 dináros áron vásároljuk fel a sertést élősúlyban. Gyenge a kínálat. Ha a mostani kukoricaárat veszük figyelembe, amely 15 dinár kilónként, akkor elfogadható a felvásárlási ár, 3000-től 5000 dinár sertésenként a tiszta jövedelem... A kilátások pedig szerintem olyanok, hogy a kukorica 17–18 dinárnál nem lesz drágább, a sertés felvásárlási ára pedig a kilónkénti 150 dinárnál nem valószínű, hogy drágább lesz. Vágómarhát, bikákat is fölvásárolunk 180–200 dináros áron. Hiány van belőlük, mert a gazáknak nem fizetődik ki a hizlalás, hisz 500–600 eurót kell fizetni a választási borjúért. Kevés a borjú, azért olyan drága, az pedig azért van, mert kevés tehén van... a hizlalás pedig nem fizetődik ki, mert egy borjú meghizlalásához 20 mázsa kukorica és 10 mázsa széna árát is bele kell számolni a kiadásokba.
– Az a hír járja, hogy az országban sok a vágóhíd...
– Tavaly 820 vágóhíd működött nálunk, jelenleg 700 van belőlük, tehát számuk csökkenőben van... A jószágfelvásárlók közül is sokan tönkrementek, mert nem tudták időben fedezni a tartozásaikat. Ami a Kontaktot illeti, mi azonnal fizetünk az átadott jószágért, gabonáért. Saját felvásárlóhelyeink vannak még Oromon és Völgyesen. Vágójószágot felvásálóhelyünkre, ide Adorjánra Orahovóról, sőt Bánátból, Gyáláról, Mokrinból is hoznak, lehet, hogy épp azért, mert azonnal fizetünk...
– Sokan nem tudják, hogy Magyarországon is vásárolnak fel jószágot...
– Nem a hazai gazdák elleni irányul, hogy Magarországról importálunk jószágot... Erre kizárólag akkor kerül sor, amikor a hazai piacon nincs vágójószág... Ilyen volt például az idén a szeptember–októberi időszak. Összehasonlításként, a magyar gazdák most kilónként áfa nélkül 410 forintot kapnak élősúlyban a disznóért... ami újdonságnak számít, hogy például a németek jelenleg 58 euróért adják a 24 kilogrammos malacot hizlalásra…
– Gazdaságát a több lábon állás jellemzi...
– A jószátenyésztés, -felvásárlás mellett 450 holdon gazdálkodom. Összesen 2500 tonna a silók kapacitása, tervben van a bővítésük, szeretném 5000 tonnára növelni a raktározási hely belterületét. A termelők nálunk termelési alapnyagokat is kaphatnak, de tudni kell, hogy csak készpénzért. Az orosz Ureát például kilogrammonként 45 dinárért árultuk az ősszel, a búzavetőmagot 28–31 dinárért. A jelek arra utalnak, hogy újév után a műtrágygyárak 10–20 százalékkal drágítanak, mégpedig azért, mert a Duna alacsony vízállása miatt a közúti, a folyaminál jóval költségesebb szállítás révén juttathatják el a termelőkig a műtrágyát.
– Vetett-e az idén búzát?
– Igen, többet is, mint amennyit elsődlegesen terveztem, mégpedig a hazai nemsítésű 40-es S fajtából, csutkaföldbe. Szántással készítettük elő a magágyat, mert a tárcsás művelés esetén, amikor szárazság van, szinte lehetetlen a szántás az aratás után. Ez történt az idén. Nos, a szántást megelőzően a kukoricaszárra hektáronként 100 kg Ureát szórtunk szért, plusz a szántás után 300 kg 20:20:0–as NPK-t. A műtrágyval nem takarékoskodunk, tavasszal két ízben juttatunk majd ki AN fejtrágyát, 150-150 kilogrammot hektáronként, hallottuk végezetül Borsos Csabától.
