Szerbiában október 1-jétől december 15-éig tartják a mezőgazdasági összeírást, amelyet a Köztársasági Statisztikai Hivatal végez az IPA-projektum keretében. Az idei mezőgazdasági összeírás és a tavalyi népszámlálás költségeit is 55,17 százalékkal támogatta az Európai Unió.
Milan Prostran agrárelemző a Biznis.rs hírportának elmondta, hogy a második világháború óta ez a harmadik mezőgazdasági összeírás.
– Az előzőt 2012-ben bonyolították le. Akkor sok dolog kikristályosodott a szerbiai mezőgazdaság helyzetét illetően. A felméréssel sok olyan információhoz jutottunk, amely hozzájárul az agrárpolitika megfelelőbb irányításához, ami fontos az ágazat fejlődése szempontjából – fejtette ki Prostran.
Arra számít, hogy az idei összeírás szintén megmutatja, hogy az elmúlt 11 évben hogyan változott a helyzet a mezőgazdaságban. Melyik szektorokban jobb vagy rosszabb a helyzet, hol kell javítani a dolgokon. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit vár az idei összeírástól, a szakértő elmondta, hogy elsősorban arra kíváncsi, hogy mennyivel csökkent a termőterületek száma.
– A területek elsősorban az infrastrukturális projektumok miatt csökkentek, a családi gazdaságok száma pedig lehet, hogy növekedett az évek során. Az állattenyésztés például sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van, mint 2012-ben, főleg a szarvasmarha- és sertéstenyésztés. Egyedül a kecske- és a juhtenyésztés esetében várnak jobb eredményeket. Fontos a termőföldek öntözése is, az előző összeírás alkalmával 99 700 hektár volt öntözhető, ez a szám azonban a becslések alapján mintegy 50 ezer hektárra esett vissza. Úgy gondolom, hogy szinte minden mutató kedvezőtlenebb lesz, mint 2012-ben– fogalmazott Prostran.
A szakértő hozzátette, hogy csupán a zöldség-gyümölcs szektorban jobb valamivel a helyzet. Az elmúlt években növekedett a gyümölcsültetvények, például az alma-, málna- és a szederültetvények száma.
– Az összeírás szintén megmutatja, hogy mennyi termőföld van állami tulajdonban. Korábban az állam 700 ezer hektár birtokában volt, bérbe mindössze 250 ezret adott ki, és kérdés, mi van az 500 ezer hektárral. Nagyszerű tehát, hogy az idén összeírást tartanak, a mostani eredményeket összehasonlíthatjuk a korábbi felmérések, valamint az uniós országok eredményeivel. Arra számítok, hogy az elemzések és a tanulmányok részletesen elkészülnek. Nem vagyok derűlátó, nem hiszem, hogy javultak a dolgok, de legalább valós képet kapunk a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről – fejtette ki Prostran.
A számlálóbiztosok október 1-je óta járják a terepet. A mezőgazdasági összeírás családi gazdaságokat foglal magában Szerbia egész területén. Az adatgyűjtés elektronikus kérdőív alapján történik. A mezőgazdasági minisztérium illetékesei arra kérik a gazdákat, hogy minden kérdésre őszintén válaszoljanak, ugyanis ettől függ az összeírás sikere. Az adatok védve lesznek, minden visszaélés pedig büntetést von maga után.
Nyitókép: Ótos András felvétele
