A tavaly elvégzett mezőgazdasági összeírás eredményei a hazai állattenyésztés pusztulásának képét tükrözik, és azoknak a tönkremenetelét, akik ezzel foglalkoznak – állapította meg Milan Prostran agrárközgazdász az első adatsor keddi közzététele kapcsán. Szerinte nem világos, hogy a kapott adatokat miért a 2018-ban, reprezentatív mintán lebonyolított ankét eredményeivel vetették össze, és miért nem a 2012-ben elvégzett összeírás hivatalos adataival.
Mint a Köztársasági Statisztikai Intézet képviselőinek beszámolójából kiderült, a tavalyi összeíráskor 508.365 agrárgazdaságot vettek számba, 10 százalékkal kevesebbet, mint 2018-ban (2012-ben még 631.552 volt), ugyanakkor 24 százalékkal növekedett, és elérte a 2042-t a mezőgazdasági tevékenységre bejegyzett jogi személyek száma. Ebben az időszakban csökkent a rendelkezésre álló és megművelt terület, 20 százalékot zsugorodott a jószágállomány, 14 százalékkal lett kevesebb a munkaerő. A családi agrárgazdaságok tulajdonosainak átlagéletkora 60 év, és csak minden 11. gazda fiatalabb 40 évesnél. Tavaly az átlagos agrárgazdaság 6,4 hektárt művelt, 1 szarvasmarhát, 5 sertést, 3 juhot és 43 baromfit nevelt, valamint 3 méhkaptárral rendelkezett. A Beta hírügynökségnek nyilatkozó Prostran megítélése szerint mindez arra utal, hogy a szerbiai állattenyésztés mély válságba sodródott.
„Az Európai Unióban az állattenyésztés az agrárium alappillére, több mint 72 százalékban vesz részt a mezőgazdasági termelésben, Szerbiában viszont csak 25 százalékban. Az emberek kilépnek az ágazatból, a gazdaságok egyre kisebbek. Az összeírás eredményei arra is rávilágítanak, hogy a termelés extenzív, a ráfordítás kevés, és a kedvezőtlen irányzat az állami támogatás mellett is folytatódott. A gazdaságonként megművelt 6,4 hektár túl kevés, Európában ez az átlag 22 hektár” – mondta Prostran. Érdekesnek, az állapotokról kialakult kép kiegészítésének tartaná az újgazdagok által megművelt területekre vonatkozó adatok közzétételét. Beszédes számadatként emelte ki, hogy a 2012. évi összeíráskor még 908.102 szarvasmarhát számláltak össze, tavaly viszont már csak 725.408-at, a sertések száma pedig 3.407.318-ról 2.263.705-re csökkent. Valamivel kisebb mértékben esett vissza a juhok száma: 2012-ben 1.736.440, tavaly pedig 1.702.682 birkát tartottak. Tizenegy évvel korábban 26.711.220 darab háziszárnyast számláltak meg, tavaly már csak 22.022.439-et.
Miladin Kovačević, a statisztikai hivatal igazgatója az első adatok közzétételekor leszögezte, hogy az eredmények a reális állapotokat tükrözik, és alapul szolgálnak a fenntartható agrárpolitika kialakításához. Martin Klauke, az EU szerbiai küldöttségének illetékese azt emelte ki, hogy az összeírás az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szabványai szerint zajlott le, valamint hogy a szerbiai statisztikai hivatal és az EU együttműködése a kereskedelmi folyamatok felmérése szempontjából is fontos. Az idén és 2025 folyamán időről időre további mezőgazdasági adatok várhatók.
Nyitókép: Ótos András felvétele
