Ugyanolyan nehéz megjósolni azt, hogy milyen idő lesz a következő időszakban, mint amilyen nehéz előrelátni a világgazdasági folyamatokat és a világ pénzügyének alakulását. Rövid távon, ma már a radarképek segítségével, nagy pontossággal lehet előre jelezni időjárást. A nagy bankok, pénzintézetek esetében viszont – ha nem ismerjük a pénzügyeik részletes hátterét, ami egy radarképpel érne fel – nem tudjuk megjósolni az esetleges nemkívánatos eseményeket. Emellett az is fontos, hogy a dolgokat folyamatukban szemléljük. Ha ugyanis egy részlegesen felhőkkel tarkított égboltra pillantunk egy adott pillanatban, és nem figyeljük folyamatosan a felhők mozgását, nem tudhatjuk, hogy az éppen felszakadozó felhőzetet látjuk vagy egy nagy felhőátvonulásnak a kezdetét.
Bankcsődök, tőzsdei megingások jelezték a közelmúltban, hogy a világgazdaságban nincs minden rendben. Az első pánik után arról szóltak a hírek, hogy jelentősen enyhültek a bankpánikkal kapcsolatos aggodalmak. A gyengülést követően azonban erősödtek a tőzsdék és a banki részvények. A bizalom javulásának egyik oka, hogy a svájci bankproblémák egyelőre kezelhetőnek tűnnek. A Credit Suisse nem rántott magával más nagybankokat. A bankválság kirobbanása, vagyis a Silicon Valley Bank (SVB) csődje óta azonban még mindig az a kérdés, hogy egyszeri megingásról van-e szó, vagy mindez csak egy nagyobb csődhullám kezdete. A Fed és az amerikai betétbiztosítás gyorsan reagált, így a svájci Credit Suisse esetében sem maradt el a gyors beavatkozás. A két bank bajba kerülése ugyan különféle okokra vezethető vissza, de a betétesek bizalmának megfogyatkozása mindkét esetben megfigyelhető. A 2008-as válság az, ami a bankcsődökről eszünkbe juthat. Elemzők szerint azonban a mostani helyzet nem hasonlítható ahhoz, ami akkor történt. Számos elemzés jelent meg hirtelen, melyekben azt magyarázzák, hogy ezúttal nem rendszerszintű megingásról van szó, hanem egyedi esetekről. Egyesek azonban arra figyelmeztetnek, hogy 2008-ban is stabilnak hitt rendszerek omlottak össze egyik napról a másikra. Akkor is egy kamatnövelési ciklus előzte meg a válságot, és a hitelminősítők akkor sem jósolták meg a válságot.
NEM ÁRT AZ ÓVATOSSÁG
Miközben eloszlani látszott a pánik, amit a két amerikai bank és a svájci Credit Suisse gondjai okoztak, egy másik nagy pénzügyi intézmény, a Deutsche Bank részvényei kezdtek zuhanni. Valójában sok minden elsősorban a megváltozott kamatkörnyezetre vezethető vissza. A járvány, a pandémiát követően a keresleti oldalon tapasztalt gyors visszapattanás, valamint a háborús konfliktus mind-mind felfelé hajtotta az árakat, gerjesztve ezáltal az inflációt. A jegybankok pedig jobb híján az ortodoxnak nevezhető terápiával, kamatemeléssel próbálták mérsékelni a pénzromlás ütemét. A történelmi tapasztalatok pedig jól mutatják, hogy amikor a nagy jegybankok szigorítanak, annak rendre vannak áldozatai. Ha így tekintünk a dolgokra és a folyamatokra, akkor valójában nincs is semmi meglepő. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gyakorlatban a dolgok azért nem ennyire egyszerűek, de ha ezt kiemeljük, a lényeg talán jobban kihámozható. Csaknem 16 százalékos az infláció Szerbiában is, legalábbis erre utalnak a februári statisztikák. Ez viszonylag magas, noha vannak országok, amelyekben még nagyobb az infláció, az uniós átlag viszont valamivel kisebb. Ha ez nem változik, tehát magas marad itthon a pénzromlás üteme, várhatóan megint emelni fogják a jegybanki alapkamatot. Ha pedig ez így lesz, akkor drágábbá válhatnak a szerbiai bankhitelek, ugyanakkor a betéteseknek valamivel jobban megéri majd bankban tartani a pénzüket, mint korábban.
Fotó: Pixabay
Sokat változott a világ az elmúlt időszakban, akár a háború, az infláció vagy a globális kamatkörnyezet tekintetében. Általánosan elmondható, hogy amikor a nagy jegybankok szigorítanak, annak rendre vannak áldozatai. Van azonban esély arra, hogy ennyivel lezárul ez a mostani krízis. Nem lenne meglepő, ha lennének még olyan szereplők a nemzetközi bankpiacon, akik nem bírják majd a nyomást. Tény, hogy nem jó dolog a pánikkeltés. A borúlátó előrejelzések olyan pszichózist válthatnak ki, ami oda vezethet, hogy a felvázolt kedvezőtlen forgatókönyv önbeteljesítő jóslatként meg is valósuljon. Kockázati szempontból mindenesetre új szintre léptünk. Minden szereplő óvatosabb lett, a hitelezés lelassult, ez pedig tovább erősítheti a gazdaság lassulását. Pánikra nincs ugyan ok, de azért nem árt az óvatosság. A tapasztalatok is ezt mutatják. Amikor a 2008-as válság kezdődött az amerikai bank csődjével, az egykori gazdasági miniszter azt nyilatkozta, bennünket ez nem érint, aztán viszont mi is évekig éreztük a hatásait. De a vírus megjelenését követően is azt mondták itthon, hogy ez egy „nevetséges vírus”, később azonban lezárásokat, korlátozásokat, kijárási tilalmat vezettek be.
Nyitókép: Fotó: Pixabay
