Márciusban és áprilisban, az adott hónapokra vonatkozó feljegyzések szerint az elmúlt húsz év leghidegebb napjait tapasztalhattuk: a fagy eddig csaknem 100 ezer tonna veszteséget okozott az ország gyümölcsöseiben – nyilatkozta a Beta hírportálnak Zoran Keserović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának nyugalmazott professzora.
A gyümölcstermesztésre szakosodott tanár elmondta, hogy március 18-án és 19-én az extrém időjárás miatt a sárgabarack 80 százaléka megsemmisült, de a korai Kordia cseresznyefajtánál is 65-70 százalékos terméscsökkenéssel kell számolni. A professzor rámutatott, hogy az elmúlt húsz év legerősebb fagyja Šumadija egész területét érintette, de még az ország délebbi területein is jelentős károkat okozott. A lankákon még azt az Oblačin faluról elnevezett meggyfajtát is megtizedelte, amely egyébként ellenáll az alacsony hőmérsékleteknek. Az idén, a korai tavasz és szép idő ennél a fajtánál is korán kicsalta a bimbókat, így a fagy ezeken a cseresznyevirágokon is kifogott – magyarázta a szakember. Kitért az április 6-ai és 7-ei extrém időjárásra is, amely Šumadija mellett a Fruška gorán levő gyümölcsösöket is érintette: elsősorban az idared almafajtánál okozott 70 százalékos kárt, de ezeken a területeken a körte- és szilvatermés visszaesésével is kell számolni.
Keserović rámutatott, hogy 2000-től 2023-ig az évi átlagos gyümölcstermés Szerbiában 1,466 millió tonna volt. Tavaly 1,25 millió tonnát szüreteltek a gyümölcstermesztőink, az idén viszont legfeljebb 1,1-1,15 millió tonnát tudnak megtermelni. Az ágazatot ugyanis leginkább az sújtja, ha a szilva, az alma és a meggy termése veszélybe kerül – mondta a professzor. Hozzátette: a tavalyi szárazsághoz képest az idén szépen virágoztak a gyümölcsfák, ám a fagytól csak azok a termelők tudták megmenteni a gyümölcsöseiket, akik korábban jelentős pénzösszeget fektettek a fagyvédelmi rendszerekbe. A mínusz 5-6 fokos időjárásban ugyanis már nem segít a parázsló szalmabálás füstölés sem, de még az sem védi meg a termést, ha a fagy előtt egy nappal borostyánkősavval, alga- vagy aminosav-alapú készítményekkel permeteznek a termelők – mutatott rá a professzor a tavaszi extrém időjárás következményeire.
Nyitókép: Elfagyott barackvirág (Sáfrány Attila)
