Vannak arra utaló jelek, hogy azoknak lesz majd igaza, akik úgy vélik, világunkban egy új vasfüggöny ereszkedik le. A most a felszínen és a mélyebb rétegekben is kibontakozó ellentétek a világkereskedelmet is átrajzolhatják. A globalizáció korszakából, melyről azt hihettük, ez lesz végső és tökéletes megoldás, a világ a szemünk előtt átsodródik a kettészakadás korszakába. Oroszország kiszorítása a nyugati gazdasági kapcsolatokból, illetve Amerikának a Kína ellen furcsa körülmények között folytatott kereskedelmi háborúja tényleg oda vezethet, hogy politikai-gazdasági kettészakadás felé halad majd a világ. Ha ez a folyamat fokozódik, átformálhatja a kétoldalú kereskedelmi pozíciókat is. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején gyors tempóban zajló globalizáció alapgondolata volt, hogy a nemzetközi kereskedelem mind kiterjedtebbé válik. Abban az időben úgy tűnt, nem számít, hogy a résztvevők politikai értelemben hova tartoznak, milyen ideológiát, milyen értékrendet képviselnek. A világgazdaság két, elkülönült kereskedelmi blokkra történő gyors szétválására nincs komoly esély. Hosszú távon viszont nem tudhatjuk, mi fog történni. Az amerikai és a kínai piac már csak volumenéből eredően is olyan vonzerőt gyakorol a kereskedelemre, hogy az a blokkosodás irányába ható erőket jórészt semlegesíteni tudja. Az Amerikai Egyesült Államok befolyása határozta meg a világkereskedelmet évtizedeken át. Időnként úgy tűnhetett, a kereskedelem liberalizációja és a piacok összekapcsolódása örök időkig zavartalanul folytatódhat. Kína felemelkedése, majd fokozódó rivalizálása az USA-val azonban a befolyását is növelni kezdte. Az Egyesült Államoknak pedig meg szeretné őrizni befolyását, emiatt a megváltozott hozzáállása a nemzetközi kereskedelemhez és annak kereteihez.
Repedések, törésvonalak
Első ránézésre a világkereskedelem volumenének alakulása összességében nem mutatja a kapcsolatok beszűkülését. Sőt! Egyelőre a geopolitikai törésvonalak sem köszönnek vissza egyértelműen a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban.
Az egyértelműen a nyugati világhoz sorolható Németország, Japán és Dél-Korea számára is még mindig Kína a legnagyobb külkereskedelmi partner. Bizonyos szegmensekben azonban láthatóvá vált a kapcsolatok leépítésének szándéka. A nemzetbiztonsági szempontból kritikusnak tekinthető áruk, szolgáltatások, valamint a szintén ebbe a kategóriába tartozó technológiák területén érzékelhető a változás a statisztikák szerint.
Washington politikájában egyfajta kettősség is megfigyelhető. Miközben szövetségeseit arra ösztökéli, hogy építsék le kapcsolataikat a nem kívánatos partnerekkel, bizonyos területeken maga sem törekszik a szétválásra. A világgazdaság két, elkülönült kereskedelmi blokkra történő szétválására rövid távon nincs komolyabb esély. Drámai fordulatok, drasztikusan radikális világpolitikai esemény azonban még ezt is felülírhatja.
Kihívásokkal teli időszak
A két legnagyobb kereskedő ország, az USA és Kína fokozódó rivalizálása összekuszálhatja az évtizedek óta működő, megszokott kereteket. Bármilyen forgatókönyv fog megvalósulni, abban biztosak lehetünk, hogy éppen lezárulóban van a világgazdaság globalizációjának egy korszaka. Országunk szempontjából is fontos látni, hogy a világkereskedelemben alapvető változások történnek. A megnyilvánulások szerint ezt nem is tévesztették szem elől. A mostani bonyolult helyzetben a kereskedelempolitikai döntések egyben nemzetbiztonsági és geopolitikai kérdések is. Lényegében mindig is azok voltak, de ez most kifejezetten láthatóvá vált. Valamiféle reális egyensúlyt kell találni, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése területén sem árt körültekintőnek lenni. Az egész ókontinens az utóbbi időszak legsúlyosabb kihívásaival néz szembe. A közbiztonság és a gazdaság terén is. Észszerűségre és józanságra lenne szükség az ideologikus, dogmatikus megközelítések helyett. Ezt így leírni nagyon egyszerű, míg a gyakorlati megvalósítás a kusza viszonyok között szinte lehetetlen. A trendek azt vetítik előre sajnos, hogy egyre több területen politikai alapon fognak döntéseket hozni a gazdasági szereplők is. Ez olyan ágazatokat is érinthet, amelyeknél ez nem lenne biztonsági szükségszerűség. A blokkosodás a világgazdaság egészére negatívan hatna. Az alacsony jövedelmű országok lehetnek a legnagyobb vesztesei a folyamatnak. Nem mellékesen, negatívan hatna a fenntarthatósági és környezetvédelmi törekvésekre is. Ahogyan a széttöredezettség növekszik, a bizonytalanság valószínűleg önállóan is hátráltatja a gazdasági bővülést. A cégek elhalasztják a beruházási döntéseket, a háztartások pedig növelik a megtakarításaikat, bátortalanabbul költekeznek, ami nem tesz jót a gazdaságnak.
Nyitókép: Pixabay
