Régóta megfigyelhető jelenség, de az ipari forradalom kezdete óta szignifikánsan mutatkozik meg, hogy az emberek attól félnek, hogy a gépek elveszik a munkájukat. A gépesített szövőszékektől kezdve az automata gyártósorokon keresztül a mikrocsipekkel működtetett robotokig, mind-mind olyan képzetet keltett a munkavállalók bizonyos rétegeiben, hogy konkurenciát, veszélyt jelentenek a munkahelyük szempontjából. Néhány szakértő véleménye szerint most, amikor a mesterséges intelligencia viharos sebességgel hódít, a fenyegetés valóra válik. A robotok valóban átvesznek feladatokat, de a jelek szerint vannak olyan munkák, amelyeket a számítógépek nem tudnak ellátni, illetve az új technológiák működtetése, fejlesztése, tesztelése új munkaköröket hoz létre. Jelenlegi technológiai fejlettségi szintünkön egyébként a mesterséges intelligencia az emberek által végzett munka több mint negyedét átvehetné. Több felmérés is azt mutatja, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban több százmillió munkahely szűnhet meg az automatizáció miatt. Ami valóban aggodalomra adhat okot, hogy a folyamat nemcsak elszigetelten egy-egy munkavállalót érinthet, hanem minden jel arra utal, hogy rendszerszintű lehet. Ez nem csupán az egyénekre, hanem az egész gazdaságra, azon keresztül társadalmak egészére mélyreható hatással lehet. Vannak azonban, talán mindig is létezni fognak olyan feladatok, amelyekre a mesterséges intelligencia nem lesz képes. Olyan feladatok, melyek kifejezetten emberi tulajdonságokra építenek, mint amilyen az érzelmi intelligencia és a kreativitás. Ha olyan szakmát választunk, amelyekben ezek a készségek szükségesek, csökkenthetjük a munkahelyvesztés esélyét.
A folyamat önmagát gerjeszti
A közelmúltban készült több felmérés és előrejelzése szerint a munkákhoz szükséges készségek több mint a fele merőben eltér majd 2030-ra a mostanihoz képest. Szintén több felmérés olyan eredményt mutat, hogy az európai vállalkozások jelentős része lemaradt vagy lemaradóban van azon a téren, hogy időben felkészítse a munkavállalóit a mesterséges intelligencia használatára. A folyamat viszont sebességre váltott, hogy a vállalkozásoknak egyértelműen prioritásként kellene kezelniük a munkaerő készségeinek fejlesztését, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a gyorsan változó technológiai környezethez. Hosszútávon azok a szervezetek lesznek sikeresek, azok előzik meg a versenytársaikat, amelyek már befektettek, vagy a közeljövőben befektetnek alkalmazottaik ilyen irányú továbbképzésébe. A cégen belüli mobilitás és a készségfejlesztés a tehetségek megtartása szempontjából is kulcsfontosságú. Még a kreativitás fogalmát is lehet, hogy újra kell definiálni.
Valószínűleg nem feltétlenül igaz, hogy minden kreatívnak tekintett munka biztonságos olyan szempontból, hogy nem veszi át az embertől a mesterséges intelligencia. Valójában a grafikai tervezés és a vizuális művészettel kapcsolatos szerepeket is átvehetik az applikációk. Több millió kép elemzése után a mesterséges intelligencia pillanatok alatt elsajátíthatja, hogy az emberek mit igényelnek. A közelmúlt botrányai mutatták meg, hogy a mesterséges intelligencia alkotásai valóban eséllyel szerepelnek művészeti pályázatokon, legyen az képzőművészet, irodalom vagy más művészeti ág. Az orvostudományban, a jogban és megannyi más területen továbbra is lesz még talán hely az emberek számára, de ott is forradalmi változásokra kell készülni.
Úgy van itt, hogy észre sem vesszük
Van már olyan konyhai robot, mely egyedi ízléseknek megfelelő ételeket készít, miközben észre sem vesszük, hogy az útvonaltervező, majd bennünket a kívánt helyre elvezető applikáció is mesterséges intelligenciának tekinthető. Az oktatási programokba is „okosan” kellene beiktatni a mesterséges intelligencia használatát. Fontos lenne, hogy a tanár és diák is megtanulja, hogyan kell hatékonyan, nem mellékesen etikusan felhasználni. Gazdaságilag csak akkor lesz sikeres a jövőben egy-egy ország, ha versenyképességet és GDP-t növelő eszközt tud kialakítani a kínálkozó lehetőségekből. Úgy tűnik a jelenlegi perspektívából, hogy iparágtól függetlenül a legtöbb munkahelynek vannak olyan aspektusai, amelyeket a technológia valószínűleg nagyon gyorsan automatizál. Ez nem jelenti azonban a munkakör megszűnését is. Egykoron a bolti pénztárosoknak tudniuk kellett gyorsan és pontosan számolni. Amikor megjelentek a pénztárgépek, akkor sem maradtak munka nélkül, csak változott a munkavégzés módja. A szociális készség például egyre fontosabbá vált ebben a szakmában, és hasonló átalakulási folyamat más munkakörökben is megtörténhet. Ugyanakkor a legtöbb eset azt mutatja, hogy a nézőpontunk sem helyes, hiszen legtöbbször nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem a másik ember, aki használja.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
