A háborús konfliktusok, politikusok ellen elkövetett merényletek mellett a médiában folytonosan megjelenő témák egyike a mesterséges intelligencia. A technológia haladása a történelmi tapasztalatok szerint, mindig okozott félelmet is az emberekben. A takácsok annak idején megrongálták a szövőgépeket, mert a munkájukat, pontosabban a megélhetésüket veszélyeztetve látták. A mesterséges intelligencia esetében is hasonló félelmek mutatkoznak meg, pedig valójában örülni kellene és arról elmélkedni, mi mindenre lehet a jövőben felhasználni. Természetesen rejt magában veszélyeket is, nem csak abból eredően, hogy munkahelyeket válthat ki. Erről sokat beszélnek, témáznak, de ez jelent legkevésbé kockázatot. A dolognak számos más vetülete is van azonban. Valóban felmerülhet az a gondolat, hogy mennyi munkahelyet fog megszüntetni. Azonnal le kell szögezni, amit a történelmi tapasztalatok szintén igazolnak, hogy nem csupán megszüntetnek, hanem új munkahelyeket is teremtenek az új ipari forradalmi szakaszok.
Szerkezeti átalakulást okozhat
A robotok, automata gépsorok, számítógépes vezérlésű rendszerek a legtöbb esetben a monoton feladatok, az egyszerű fizikai munka kiváltására alkalmasak. Ennek többnyire csak a jó oldalai ismertek. A mesterséges intelligencia viszont a szellemi munka kiváltására is alkalmassá vált. Ha egy nemzetgazdaságban, valamiféle összeszerelő üzemekben termelődik meg a nemzeti össztermék nagy része, ott gondot okozhat az átmeneti időszakban, ha tömegesen szűnnének meg munkahelyek.
A szellemi munka esetében más a helyzet. A mesterséges intelligencia hatékonyabbá, megbízhatóbbá, pontosabbá teheti a munkát, ha megfelelő módon használjuk fel. Sajnos olyan esetekben is új perspektívákat nyitott meg, mint például a fegyvergyártás. Elképesztő precizitással működő fegyvereket, akár tömegek elpusztítására alkalmas fegyverrendszereket működtethet a mesterséges intelligencia. Olyan gyorsan fog a különféle intelligens rendszerek terjedése lezajlani, hogy a cégvezetőknek, vállalkozóknak is számolni kell azzal, hogy csakis a használatukkal maradhatnak versenyben. A munkavállalóknak is növelniük kell az alkalmazkodóképességet és a rugalmasságot. A legfrissebb IMF-elemzés szerint Európában a munkahelyek több mint 50 százalékát is érinthetik a technológiai változások. Az egyes országok gazdaságaiban – így a miénkben is – nagy arányt képviselnek az olyan területek, amiket erőteljesen fog érinteni a technológiai változás. A digitalizáció elsősorban az alacsony hozzáadott értékű munkákat veszélyezteti. Mivel gazdaságilag leginkább az Európai Unióban zajló folyamatoktól függünk, érdemes odafigyelni, mi zajlik ott. Az Eurostat adatai szerint az új technológiák használatában az EU nincs a világelsők között, ami némiképp meglepő lehet. A tavalyi adatok szerint a cégek kevesebb, mint 10 százaléka használt valamilyen okosrendszert.
Milyen tudásra van szükség
A munkahelyeken eddig is szükség volt több-kevesebb analitikus és kreatív gondolkodásra. A jövőben fokozott elvárásként jelenik meg a munkavállaló rugalmassága, motiváltsága és minőség-orientáltsága, nem utolsósorban pedig a folyamatos tanulási képessége. Ez lényegében már most a legtöbb munkahely esetében így van.
A mesterséges intelligencia elég tág fogalom, bár a legtöbb esetben ezt az elnevezést használják. Alapjában véve két fajtáját különböztetünk meg, azokon belül pedig fajták sokaságát. Egyik típusa az automata gépsorok formájában ölt testet. A fizikai munkavégzés hatékony kiváltására alkalmas, civilizációnk fejlődése szempontjából nagyon hasznos tud lenni. Amikor viszont adatok elemzését, a döntések meghozatalát segíti, az már másik kategória. Az ilyen rendszerek működtetése szakértelmet igényel. Egyszerű hasonlattal, amíg nem létezett gépkocsi, gépkocsivezetőre sem volt szükség. Az egész vállalati rendszerben gyors, forradalmi átalakulás várható. Mindeközben maradnak olyan „fehér foltok”, olyan területek, ahol továbbra is csak hagyományos módon lehet a feladatokat elvégezni. Fontos kérdés, hogy egyes szektoraink mennyire vannak felkészülve a digitális eljárásoknak alkalmazására. A folyamatos tanulás és motiváltság készsége a jelenkor és a jövő munkavállalóinak egyik elvárt tulajdonsága. Ha ez megvan, nem kell félni, a mesterséges intelligencia, a robotok, az automata gépsorok csak segítik, és nem elveszik majd a munkánkat. Dánia és Finnország az a két ország, ahol jóval a többiek előtt járnak az új technológiák alkalmazását illetően. Az ottani tapasztalatok segíthetnek abban, hogy a folyamat begyűrűzése során elkerüljük a buktatókat. Nem egy távoli jövőről beszélünk, a folyamat máris zajlik. Önmagában ugyan ellentmondást rejt a kifejezés, de kijelenthetjük, hogy a jövő elkezdődött.
Nyitókép: Pixabay
