A korábbi évek nyári időszakában az áramfogyasztás rendre messze elmaradt a téli hónapokban jegyzetteknél. A klímaváltozás viszont itt is érezteti hatását, most már lassan több energiát kell hűtésre elhasználni, mint a fűtési szezonban. A lapok is arról cikkeznek, hogy a hőhullámok hajtják a világ villamosenergia-keresletét. Mindez a zöldátállásként meghirdetett folyamatot is lassítja. Hiába terjednek ugyanis a szemünk láttára hatalmas lendülettel a megújuló energiaforrások. A globális kereslet erőteljes növekedése miatt a hagyományos energiahordozókból, például szénből előállított villamos energiára is szükség van. Nemcsak nálunk ez a helyzet, de összességében globálisan is hasonlóan állnak a dolgok. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tanulmánya szerint a világ fosszilis tüzelőanyag-kereslete 2030-ra tetőzik, mivel várhatóan mind több elektromos autó kerül forgalomba. A legfőbb energiafelhasználó, Kína gazdasága pedig lassabban növekszik és a tisztább energiaforrások felé mozdul el. Érdekes azonban megemlíteni, hogy az IEA jelentése szöges ellentétben áll a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajtermelői csoportjának véleményével. Szerintük ugyanis a kőolaj iránti kereslet még jóval 2030 után is emelkedik. Az ügynökség nemrégiben közzétett éves World Energy Outlook című kiadványában azt írják, hogy a kormányok jelenlegi politikáinak előrevetítése alapján ebben az évtizedben valósulhatnak meg az olaj-, földgáz- és szénkereslet csúcsértékei. Az IEA ügyvezető igazgatója, Fatih Birol szerint azonban a tiszta energiára való átállás világszerte zajlik, és a folyamat megállíthatatlan.
India és Kína az élen
Kína és India, a világ legnépesebb országai, jelentős szerepet játszik a keresleti oldalon. Indiában az idén mintegy 8 százalékos ugrásra számít az ügynökség, de Kína sem stagnál, ott 6 százalékos növekedés várható. Az Európai Unióban sokkal szerényebb, 1,7 százalékos lehet a villamosenergia-kereslet idei fellendülése. A világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban 3 százalékos bővülésre számítanak a szakértők. Természetesen ehhez az járul hozzá, hogy nő az áram szerepe a gazdaságokban. Az átállás gyors tempóban zajlik, az IEA előrejelzései szerint jövőre történik először, hogy világszerte több villamos energiát állítanak elő megújuló energiaforrásokból, mint szénből. A napelemek önmagukban a globális villamosenergia-igény növekedésének nagyjából a felét fedezik, a nap- és a szélenergia együttesen pedig a bővülés háromnegyedét. Az a helyzet, hogy miközben valóban hatalmas lendülettel terjed a megújuló energiaforrások felhasználása, ha a globális kereslet erőteljes növekedése miatt a szénből előállított villamos energiára továbbra is szükség van. Kínában érdekes paradoxon figyelhető meg, hiszen az idei évre előrevetített 6 százalékos növekedést a szolgáltatóipar és az ipari termelés növekedése generálja. A zöldátállás generálta keresletnövekedést csak úgy tudják kielégíteni, ha fokozzák a termelést, az energiafelhasználás növekedést eredményez. A világ számos további részén azonban a villamos energia iránti kereslet legfőbb hajtóereje az elkövetkező években is elsősorban a légkondicionálás terjedő használata marad.
Atom(biztos) átmenet
Az atomenergiának fontos szerepe lehet az átmeneti időszakban. Az atomenergia felhasználásával kapcsolatban azonban megoszlanak a vélemények. Továbbra sem tekinthető a legbiztonságosabb energiatermelési formának, noha kétséget kizárhatóan vannak előnyei is. A jövő valószínűleg nem tervezhető úgy, hogy majd évszázadokig erre alapozhat fajunk. Egy átmeneti időszakban azonban felértékelődhet a szerepe. A többi között ez lehet az egyik oka annak, hogy sokan már temették, mégis reneszánszát éli az atomenergia. A korábban sokak által elutasított nukleáris energia egyre népszerűbb az energiaválság és a klímaváltozás miatt. Az is megfigyelhető, hogy a világ új atomreaktorainak nagy része Oroszországban és Kínában épült az elmúlt években. A globális nukleárisenergia-termelő kapacitása minden idők legmagasabb szintjét érte el az idén júniusban. Világszerte 436 működő atomreaktort regisztráltak. Az összesített kapacitás 416 gigawattot ért el, felülmúlva a 2018-ban mért 414 gigawattos csúcsot. Kína csak az elmúlt tíz év alatt 39 reaktort épített, így megnégyszerezte teljesítményének kapacitását. Az ország 56. reaktorát májusban helyezték üzembe. A most működő létesítmények számát tekintve – holtversenyben Franciaországgal – a második helyen áll az Egyesült Államok mögött. Oroszországban 33 működő reaktor van. További tíz reaktort építenek országszerte, és több mint húsz van már tervezés alatt. Moszkva tehát a jövőt is az atomenergiára építi jórészt. A csernobili atomkatasztrófa és a fukusimai baleset tapasztalatai viszont arra inthetnének mindenkit, hogy a technológia máig sem tökéletes, és különféle katasztrófahelyzetekre a tervezgetés során nem árt felkészülni.
