Bejárta a világot a sajtóhír, miszerint Norvégia új rekordot állított fel az elektromos járművek eladásában. Ez év augusztusában az összes új autóeladás 94,3 százalékát elektromos autók tették ki a norvégoknál. Ugyanakkor, az utóbbi időben olyan hírek is keringenek, miszerint az elektromos átállás lassulása tapasztalható. A norvégok akkor most előre szaladtak?! Pont a norvégok? A skandináv ország ugyanis világviszonylatban is jelentős olaj- és gáztermelő. Vagy talán éppen ezért? A villanyáramot ugyanis sokféleképpen elő lehet állítani. A statisztikák ismertek. Az év eleje óta összesen 68 435 elektromos autót adtak el. Az eladások élén a Tesla Model Y állt, amely az összes eladásból tekintélyes, 18,8 százalékos részesedést ért el. A Hyundai Kona Electric és a Nissan Leaf szintén jelentős szerepet játszott, megerősítve Norvégia globális vezető pozícióját az elektrifikáció terén. A skandináv ország – miközben jelentős olaj- és gáztermelő –, célul tűzte ki, hogy 2025-re kizárólag nulla károsanyag-kibocsátású járműveket értékesít. Nem kevesebb, mint tíz évvel előzik meg ezzel az uniós célt. Jelentős adókedvezményeket lehet igényelni, így tették megfizethetőbbé és vonzóbbá az elektromos autókat a norvég vásárlók számára.
Norvég kivétel
Valójában továbbra is növekednek az elektromosautó-eladások világszerte. Megtorpanásról azért cikkeznek, mert a bővülés több térségben, közöttük Európában is lassul. Átmeneti bizonytalanság tapasztalható, ami több tényezőre visszavezethető. Mindezek ellenére a jelek arra utalnak, hogy a jövő az elektromos hajtásé. Más folyamatok kiteljesedése esetén is gyakran tapasztalhattunk lassulást, megtorpanást, ami még nem jelent trendfordulót. A németországi támogatási programok kifutása miatt a korábbiaknál lassabban nőtt a tisztán elektromos járművek értékesítése.
A többi nagy piacon, az USA-ban és Kínában élénkebb volt a bővülés. Előbbi ország esetében 7,3, illetve Kínában 12,1 százalékos. Az uniós polgárok körében a közelmúltban elvégzett, majd közzétett felmérés szerint a most még belső égésű motorokkal felszerelt járműveket használó autósok közül minden harmadik azt tervezi, hogy öt éven belül elektromosra vagy hibridre vált. A fő érv, amit a vásárlás mellett megjelöltek, hogy a tisztán elektromos járművek helyi környezetszennyezése nulla. Amennyiben pedig az áramot megújuló forrásokból állítják elő, akkor a járművek egészen „zöldnek” tekinthetők. De a megkérdezett polgárok jelentős része továbbra is túl drágának tartja a villanyautókat. Átlagban legfeljebb húszezer eurót lennének hajlandóak egy elektromos autóért fizetni.
Vannak mellékhatások
A gyors elektromos átállás hangoztatása és forszírozása valójában nehéz helyzetbe hozta az európai autóipart. Valójában tényleg a feltörekvő kínai gyártóknak kedvez. Esetleges jövőbeni előnyüket csak fokozza, hogy az akkumulátoripari technológiát és a nyersanyagokat is mind jobban kézben tartja.
Korábban úgy tűnt, hogy a csupán néhány litert fogyasztó, kis autóké a jövő. A vevők, az átlagember – élve a technológia lehetőségeivel – mind nagyobb, erősebb autókat szeretne. A városi terepjárók, robusztus járművek most a menők. Azonban fontos kitérni arra, hogy „csak” annyira tiszta az elektromos autó, amennyire a feltöltésére szolgáló áram tiszta. Az akkumulátoripar valójában környezetszennyező, de a nyersanyagok előteremtése is környezetkárosítással jár.
Az elektromos töltőhálózat kiépítése sem megy környezetszennyezés nélkül. Van egy olyan narratíva, hogy a kínai elektromos autók kedvezményes állami hitelekkel és adókedvezményekkel váltak olcsóvá, és majd megfojtják a konkurenciát. Pedig ha „oda-vissza” nézzük a dolgokat, a szubvenciók nemcsak a kínai gyártókat támogatják, hanem a termék fogyasztóit, a vásárlókat is. A politika szintén, mint minden másnak is, ott van a dolgok hátterében. Európa időt akar nyerni az elektromos autók bevezetésével, mivel a régió autógyártói küszködnek az átállással. A politikusok nyilván nem növelnék a választók frusztrációját, tanácsadóik sem javasolják, hogy népszerűtlen döntésekkel hozakodjanak elő. Az út képletesen szólva rögös lehet. Széles körű egyetértés van abban, hogy a személyszállításnak el kell távolodnia a fosszilis tüzelőanyagoktól az éghajlatváltozás megfékezése, lassítása érdekében. A kínai autógyártók viszont a jelek szerint gyorsan sebességet tudnak váltani. Kihasználják Európa lassú átállását, és olyan elektromos járművekkel indítanak eladási offenzívát, melyek ára már versenyképes lehet. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója hozzájárult egy olyan inflációs hullám keltéséhez, mely megviselte a háztartások költségvetését. Sokak számára elérhetetlenné váltak az új járművek. A tisztességtelen versenyre hivatkozva az európai blokk az év elején büntetővámokat vezetett be a kínai elektromos járművek behozatalára. A jobboldali pártok pedig Európa-szerte egyre kritikusabbak az éghajlatvédelmi szabályozásokkal szemben. A közeljövő történései fogják megmutatni, mennyire lesz meghatározó az elektromos átállás.
