A Szerbiai Nemzeti Bank végrehajtó bizottsága a múlt heti ülésén úgy döntött, hogy folytatja a monetáris feltételek enyhítését. A referenciakamatot 25 bázisponttal, 5,75 százalékos szintre csökkentette. A letéti kedvezmények kamatát is csökkentette 4,5 százalékra, a hitelkedvezmények kamatát pedig 7 százalékra. Az indoklás szerint a döntéssel a végrehajtó bizottság azt szeretné elérni, hogy a május óta a célhatárokon belül lévő infláció továbbra is a megcélzott sávban mozogjon. Ez a 3 százalék plusz-mínusz 1,5 százalékos sávban lett korábban kijelölve. Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa szintén 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A szerb dinárnak az euróhoz viszonyított árfolyama hosszú ideje stabil, a kamatok csökkentését is hasonló tempóban hajtotta végre az EKB és a szerb jegybank.
Szelídül az infláció
Augusztusban éves szinten 4,3 százalékos volt az infláció – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. Az évközi infláció júliusban szintén 4,3 százalékot tett ki, júniusban pedig 4,5 százalékot. A személyes fogyasztási cikkek ára és a szolgáltatások díja 2024 augusztusában 2024 júliusához képest átlag 0,4 százalékkal emelkedett. Decemberben az infláció még 7,6 százalékos volt éves szinten, januárban 6,4, februárban 5,6, márciusban 5 százalék, s ez azt jelenti, hogy folyamatosan csökkent. Áprilisban szintén 5,6 százalék volt a pénzromlás üteme, májusra tért vissza a célzott sávba, amikor 4,5 százalékot mutattak a statisztikák. Júniusban tovább csökkent 3,8 százalékra, majd júliusban picit megnőtt, éves szinten 4,3 százalékot tett ki. Éves szinten leginkább a postai költségek drágultak, nem kevesebb mint 47 százalékkal.
A jegybank a jelek szerint kamatcsökkentő ciklust indított. Ez lényegében azt jelentheti, hogy kedvezőbbek lesznek a jövőben a hitelfeltételek. A Szerb Nemzeti Bank ugyanakkor javasolta a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevők védelméről szóló törvénytervezetet, mert a bankok ilyenkor nehezen mondanak le a nagyobb haszonról, nem minden esetben jelent elég motivációt az alapkamat csökkentése. Tudni kell azt is, hogy önmagában a kamat százalékban kimutatva nem minden esetben tükrözi, hogy a hitel milyen költségekkel jár a felhasználó szempontjából. A Szerb Nemzeti Bank javaslata szerint hosszú távon korlátoznák a hitelkamatokat. A megkötés nem csupán a lakás- és készpénzhitelekre, hanem a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre, azaz a megengedett negatív számlaegyenlegre is vonatkozna. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy a folyószámlahitelek felhasználói milyen drágán megfizetik a kölcsönt. A bankok ugyanis a megengedett mínuszra számolják el a legnagyobb kamatot.
A kamatok Európában is csökkennek
Néhány nappal a szerbiai jegybank döntése után az Európai Központi Bank – a várakozásoknak megfelelően – szintén 25 bázisponttal csökkentette alapkamatát. Ebből még úgy is tűnhetne, hogy az EKB követi a hazai jegybank politikáját, de a tájékozottabbak tudni vélik, hogy a lépés „borítékolható” volt. Az eurózóna jegybankjának második kamatcsökkentéséről beszélhetünk, az alapkamat ezúttal 3,75-ről 3,50 százalékra csökkent. Az EKB másik két jelentős kamateszköze ennél nagyobb mértékben csökkent, ahogyan a bankárok fogalmaznak, beszűkült a kamatfolyosó. A refinanszírozási kamat 60 bázisponttal 3,65 százalékra csökkent. A korábban érvényben lévő 50 bázispontos rést még 2019 szeptemberében vezették be, amikor az EKB nagy mennyiségű likviditást bocsátott a gazdaság rendelkezésére, a deflációs veszély megelőzése érdekében. A harmadik, egy valójában ritkán használt eszköz, a marginális hitelezési kamatláb ugyancsak 60 bázisponttal csökkent 3,90 százalékra. Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint az idén 2,5 százalékos lesz az eurózóna inflációja, jövőre azonban 2,2 százalék lehet. A várakozások szerint 2026-ban már 1,9 százalékra csökken. Ami pedig az eurózóna gazdasági növekedését illeti, az idén 0,8 százalékot várnak, jövőre 1,3, 2026-ban pedig 1,5 százalékot jósolnak. Az EKB célja továbbra is az, hogy az infláció visszatérjen az előirányzott 2 százalékos szintre. Ennek elérése érdekében még enyhén restriktív marad a monetáris politika. A piaci várakozások szerint az EKB negyedévente fog további kamatcsökkentéseket végrehajtani a következő egy évben, ha nem merülnek fel rendkívüli események. Arra lehet számítani, hogy a szerb jegybank valamilyen szinten továbbra is követi az európai fejleményeket, hasonló tempóban következhet a monetáris lazítás. Ez azt jelenti, hogy a hitelkamatok csökkenhetnek, de továbbra is alaposan meg kell fontolni és el kell olvasni az apró betűs részeket a javasolt szerződésben, mielőtt valaki hitelt venne fel.
