Október elején a Standard & Poor’s Global Ratings nemzetközi hitelminősítő intézet BBB– szintre emelte Szerbia hitelminősítését, stabil kilátásokkal. Röviden összegezve, ez azt jelenti, hogy Szerbia befektetésre ajánlott ország lett. A pénzügyminiszter szerint a befektetésre ajánlott minősítés Szerbia helyes gazdaságpolitikájának igazolása, egyben pedig jelzés és meghívás minden olyan befektető számára, aki biztonságos beruházási célpontot keres. Szerbia elnöke pedig történelmi pillanatnak nevezte a döntést. Országunk ugyanis az első nyugat-balkáni ország, továbbá jelenleg az egyetlen EU-tagjelölt ország, amely befektetésre ajánlott minősítéssel rendelkezik. A hitelminősítő ugyanakkor elsősorban Szerbia erőteljes makrogazdasági teljesítményével indokolta a lépést. A gyakorlatban ez a besorolás a befektetésre ajánlott kategória alsó határa. A hitelminősítő az osztályzatjavítás indoklásában kiemelte, hogy javult a szerb gazdaság ellenálló képessége a sokkokkal szemben, ami az erőteljes makrogazdasági politika eredménye. Ezzel Szerbia hitelképességét Magyarországéval és Romániáéval azonos szintre emelte fel. A reálértéken számolt szerb hazai össztermék (GDP) a koronavírus-járvány előtti szinthez képest 18 százalékkal nőtt, a devizatartalékok megkétszereződtek, a GDP-arányos bruttó államadósság-ráta pedig a mérsékeltnek számító 48,4 százalékra csökkent. A Standard & Poor’s Global Ratings közölte azt is, hogy a korábban közzétett 3,3 százalékról 3,9 százalékra javította a szerb gazdaság idei növekedésére szóló előrejelzését. A növekedést az elemzés szerint nagymértékben a vártnál erőteljesebb hazai kereslet generálja. A hitelminősítő a 2024 utáni időszakra éves átlagban 4 százalékos reálnövekedést valószínűsít a szerb gazdaságban.
A másik két nagy nemzetközi szinten is elismert hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Moody’s Ratings továbbra is a bóvli kategóriában jegyzi Szerbiát.
Pozitív következmények
Valóban történelmi tényként tekinthetünk rá, hogy az egyik legnagyobb hitelminősítő a spekulatív sávból kiemelte Szerbiát. A felminősítésnek számos pozitív következménye lehet. Az új besorolásnak köszönhetően több olyan nemzetközi cég is értékpapírokba fektethet az országban, amely ezt már korábban is tervezte, de szigorú szabályokhoz kötött üzletpolitikája nem tette azt lehetővé, mivel Szerbia nem tartozott a „befektetésre ajánlott” kategóriába. Szintén a felminősítés pozitív hatása lehet, hogy a szerbiai vállalkozások külföldi forrásokból is kedvezményes hitelekhez juthatnak. A Szerbiai Nemzeti Bank pedig tovább csökkentheti az irányadó kamatlábat, aminek következménye lehet, hogy a polgárok kedvezőbb feltételek mellett vehetnek majd fel banki hiteleket.
A 90-es évek elején jegyzett hiperinfláció csak egy tünete volt a válságnak. A régiót sújtó fegyveres konfliktusok és a nemzetközi szankciók súlyos következményekkel jártak az ország gazdaságára nézve. Egészen másképpen alakultak volna a dolgok, ha nem esik szét az ország, vagy ha békésen zajlott volna az egykori tagköztársaságok szétválása. Az idei év első felében viszont már 4,3 százalékos GDP bővülést értünk el, ami Európa egyik legmagasabb növekedési ütemét jelenti. A közvetlen külföldi befektetések tavaly meghaladták a 4,4 milliárd dollárt, ami Szerbia folyó fizetési mérlegének hiányát ellensúlyozta. A hitelminősítő megállapítja elemzésében azt is, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamata lassú, nehézségekkel terhelt. A koszovói kérdés rendezése továbbra sem látszik körvonalazódni, pedig ez – még ha nem is mondják ki mindig és mindenütt nyíltan – az egyik legfontosabb kérdés a teljes jogú tagság irányába vezető úton. A csatlakozás egyik fontos feltétele lenne az ország külpolitikáját is összehangolni az EU elvárásaival.
Jó az irány, messze még a cél
Az Standard & Poor’s minősítési skáláján a már befektetésre ajánlott BBB kategória, ahova most Szerbiát is besorolták, nyolc kategóriával alacsonyabb besorolás, mint az AAA, amely a legmagasabban elérhető a kategóriában a hitelminősítőnél. A BBB kategóriába sorolás az általános felfogás szerint megfelelő biztonságot jelent a befektető számára. Kedvezőtlen gazdasági környezet és romló feltételek esetén azonban csökkenhet egy ebbe a kategóriába besorolt ország azon képessége, hogy teljesíteni tudja a fizetési kötelezettségét. A felminősítés mindenképpen jó hírnek tekinthető, bátoríthatja a külföldi befektetőket, ha itt szeretnének beruházni. A hazai fogyasztásra is jó hatással lehet. Nem tartozunk már azok közé, akiket „elrettentő” példaként emlegethetnek a gazdasági szakértők. Ha a továbbiakban sikerülne 4 százalék feletti gazdasági növekedést produkálni, az a lakosság életszínvonalának tartós növekedését jelentené. A kedvező makrogazdasági mutatószámok a másik két nagy nemzetközi hitelminősítőt is hasonló döntés meghozatalára serkenthetik.
Nyitókép: pixabay.com
