A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és más szervezetek és intézmények adatai szerint a világgazdaság az idén mintegy 3,2 százalékos bővülést produkál. Ami pedig a jövőbeni kilátásokat illeti, jövőre is mérsékelt globális növekedésre számít az IMF. A szaporodó, fokozódó geopolitikai feszültségek miatt pedig esetenként a vészharangot kongatja. A világ sorsát befolyásoló választások, nemzetközi konfliktusok, protekcionizmus és különféle kereskedelmi viták növelik a kockázatokat. Az IMF a napokban emiatt csökkentette a jövő évre vonatkozó globális növekedési előrejelzését. A fegyveres konfliktusok, az ismét növekvő tendenciát mutató kereskedelmi protekcionizmus kockázatokkal teli időszakot sejtet. A legújabb jelentésben az olvasható, hogy a globális kibocsátás csak 3,2 százalékkal bővülhet 2025-ben is, ami 0,1 százalékponttal elmarad a júliusi becslésnél. Az idei évre vonatkozó előrejelzésük azonban változatlan. Amennyiben nem történnek rendkívüli dolgok, a trendek most arra utalnak, hogy a világgazdaság hosszú távon a jelenlegi közepes szinten fog növekedni. A kockázati tényezők szaporodnak, egyre nagyobb a bizonytalanság a világgazdaságban. Ha pedig a növekedés tempója alábbhagy, nehéz lesz a megújuló energiaforrások finanszírozására, az öregedő társadalmak ellátására vagy a szociális védőhálók megerősítésére többet fordítani.
A nagyok a legnagyobb adósok is egyben
A jelenlegi bizonytalanságokkal teli körülmények között a jegybankok szerepe felértékelődik. A megfelelő monetáris politika ugyanis a növekedés egyik előfeltétele. A fiskális politika terén szintén komoly kihívásokat jelent a mostani állapot. Az IMF jelentése rámutat arra, hogy a kormányok „fiskális politikai trilemmával” néznek szembe. A biztonság és a növekedés érdekében többet kellene költeniük, miközben a magasabb adók miatt az adófizetők elégedetlenkedhetnek. Világszerte megfigyelhető jelenség, hogy az államadósság egyfajta normálisnak, elfogadhatónak tekinthető szintje mind kevésbé fenntartható. Az IMF legfrissebb jelentése szerint a globális államadósság helyzete súlyosabb lehet, mint azt korábban jósolták. Az elemzésben az USA és Kína növekvő költségvetési hiányát említik. A valutaalap jelentésében arra figyelmeztetnek, hogy az évtized végére a globális államadósság elérheti a világ GDP-jének 100 százalékát. A globális adósságok jelentős része az Egyesült Államokra és Kínára koncentrálódik.
Mit hoz a jövő?
Nem tudjuk, mit hoz a jövő. A jelenlegi trendek alapján különféle elemzéseket olvashatunk. Optimistákat és kevésbé bizakodó hangnemben íródottakat egyaránt. A klímaváltozás közbeszólhat, a műanyaghulladék is egyre jobban elborítja a bolygót. A probléma igazán hatékony megoldása várat még magára. A politikusok többségét a hatalom megszerzése, vagy megtartása motiválja, az üzleti élet szereplői nehezen látnak túl a profitmaximalizálás kényszerén. Az elsődleges szempont a gazdaságban a profit maximalizálása. A politikusok célja pedig – tisztelet a szabályt erősítő kivételnek – csupán a szavazatok maximalizálása. Lehet egy országon belül jó gazdaságpolitikát folytatni, de a külső hatások sok mindent elronthatnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben nincsenek jelentősebb piaci súrlódások, a monetáris és fiskális politikák elegendőek lehetnek a külső sokkok hatásainak kezeléséhez. A nagy központi bankokat az irányadó kamatok mérséklése jellemzi az utóbbi időben. Ez fordulatot hozhat a globális kamatciklusban. Az alacsonyabb irányadó kamatlábak ösztönözhetik a tőkeáramlást. Az üzleti élet területén folyósítandó, valamint a lakossági hitelek esetében jó hatásokat válthat ki a kamatok csökkenése. A Nemzetközi Valutaalap szerint az eurózóna inflációja 2025 második felében valószínűleg visszatér az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos céljához. Mivel országunk legfőbb kereskedelmi partnerei az EU tagországai, ez jó hatással lehet a hazai gazdasági folyamatokra is. Mindeközben azonban fennáll annak a veszélye, hogy időnként ismét töredezni kezd a világgazdaság, szétesnek a kereskedelmi láncok. A piacokon ez idegességet okoz, a befektetők ilyenkor kivárnak. Szerbia az elmaradott országok közé sorolható még mindig, de a gazdaságban, az utóbbi időszakban pozitív fejlemények tapasztalhatóak. Szerbia gazdasága az idén 3,9 százalékkal fog növekedni, majd a növekedés 2025-ben 4,1 százalékra gyorsul – derül ki az IMF múlt héten közzétett gazdasági előrejelzéséből. A globális gazdaság várhatóan a 2024. és 2025. évben egyaránt 3,2 százalékkal fog növekedni. Ha ez valóban így is alakul, azt jelenti, megkezdődhet egy lassú felzárkózás. A nemzetközi helyzet azonban fokozódik, azzal együtt a bizonytalanság is.
Nyitókép: Pixabay
