2025. január 15., szerda

Várakozások

Kockázatokkal teli a mostani időszak, és a várakozások időszaka is egyben. A jelek szerint a világbéke a 21. században is csak utópisztikus elképzelés. Az antropológusok sem tudják megmagyarázni, hogy vajon fajunk a génjeiben hordoz-e valamilyen hajlamot az agresszivitásra, vagy a körülmények, a társadalmak szervezettsége, esetleg éppen szervezetlensége az okozója mindennek. De azonnal cáfolható is a felvetés, hiszen hosszan tartó fegyveres konfliktus csak szervezettséggel tartható fenn. A szervezettség önmagában pozitívan hangzik, de ha az agresszió megszervezéséről van szó, azonnal más értelmet nyer. Egyeseknek nagy üzlet a rombolás, majd nagy üzlet az esetleges újjáépítés, de akkor sem nevezhető másnak, mint eszement dolognak a háború. Ami pedig a gazdasági hatásokat, trendeket illeti, a legfrissebb várakozások szerint a globális növekedés a 2024. évi 3,1 százalékról 2025-re 3,2 százalékra emelkedik. A hosszabb távú várakozás szerint aztán az amerikai választások utáni politika 2026-ban 3,0 százalékra mérsékelné a globális GDP növekedését. Önmagukban a számok azonban nem sokat mondanak, főleg annak tükrében, hogy a jövőre nézve mekkora a bizonytalanság.

Minden megtörténhet

Az előrejelzések szerint a globális GDP 2025-ben enyhén, 3,2 százalékkal emelkedik, az infláció pedig globális szinten mérve 3,5 százalékra csökken. A geopolitikai kockázatok azonban továbbra is magasak. A számok pedig azért sem mondanak sokat, mert a 3,5 százalékos inflációra vonatkozó átlagban olyan adatok is vannak, amelyek szerint bőven két számjegyű az infláció. Az átlag nem sokat jelent, hiszen mindenki a saját a pénztárcáján vagy bankszámláján a saját inflációját érzi, amely azt mutatja, mennyivel drágulnak meg azok a dolog, amelyekre a pénzét költi. Minden bizonnyal az Egyesült Államok választások utáni politikája, a közel-keleti és az ukrajnai konfliktus lesz továbbra is komoly hatással a növekedésre. A folyamatos geopolitikai és gazdasági bizonytalanság pedig jó eséllyel késlelteti majd a hatását azoknak a jegybanki erőfeszítéseknek, amelyek a visszatérést célozzák a fenntartható növekedési pályára. Az infláció üteme – ha nem jön közbe semmilyen előre nem látható esemény – 2025 közepéig tovább lassul, a 2024. évi 4,5 százalékról 3,5 százalékra mérséklődik. Az eredmény azonban nagyban függ majd az amerikai vámpolitika alakulásától, és attól, hogy valóban körvonalazódik-e egy globális kereskedelmi háború, vagy marad minden a „riogatások” szintjén, végül pedig megszületnek a kompromisszumok. Az Egyesült Államok által kivetett vámok megtorló intézkedéseket válthatnak ki a kereskedelmi partnerek körében, de ezzel nyilván a nemsokára hivatalba lépő Trump-adminisztráció is tisztában van. A globális infláció a magasabb kamatlábak, a lassabb növekedés, a túlkínálat és az energiaárak csökkenése miatt is lelassulhat. A szolgáltatási szektorok inflációja is mérséklődni kezd. Európában viszont aggodalomra adhat okot a többi közt, hogy a termelékenység nem növekszik a várt mértékben. Számos kockázati tényező merülhet fel, valójában nem igazán jók a kilátások, de van esély arra is, hogy az események pozitív fordulatot vegyenek. 

Kihívásokból nem lesz hiány

Az IMF küldöttsége Donal McGettigan vezetésével október derekán fejezte be a korábbi készenléti hitelszerződésben foglaltak utolsó felülvizsgálatát. A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi elemzésében elismerően írtak az eredményekről, hiszen nőtt a foglalkoztatottság, csökken az infláció, bővül a gazdaság, és az eladósodottság szintje is csökken GDP-arányosan. Az elkövetkező években az IMF 4-5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál Szerbia esetében, valamint a közvetlen külföldi beruházások növekedését. Az utóbbi értéke az idén november végéig elérte a 4,467 milliárd eurós szintet. Szerbia az IMF-fel kötött újabb megállapodásban a bejelentések szerint kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési hiány az idén sem lépi át a GDP 3 százalékát. Lehetővé válik a tervezett nagyberuházások folytatása, miközben az ország pénzügyei stabilak maradnak. A megállapodás tartalmazza a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos elemzések elkészítését, a nagyberuházásokat és az energetika területén tervezett beruházások hatásait is elemezni kell. Ez azt jelentheti, hogy hosszú távon is visszatérhetünk a fenntarthatóbb növekedéshez. Vitathatatlanul nagy kihívás azonban a jelenlegi geopolitikai válság, és amennyiben a közel-keleti és ukrajnai feszültség tovább mélyül, illetve a belpolitikai kedélyek sem csillapodnak, országunk vezetői, de a vállalkozók, cégvezetők is komoly dilemmákkal szembesülhetnek.
 

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás

Nyitókép: pixabay.com