Világunkban gyors, de nem mellékesen, egyenlőtlen technológiai fejlődés tapasztalható. Már szépen látszik, hogy mindez alapjaiban változtatja meg a klasszikus értelembe vett munka jellegét. Közhelyes, régi megállapítás, hogy az embert a munka tette emberré, most viszont a szó jelentését is talán újra kell definiálni. Mindezt csak tetézik azok az alapvető változások, melyek a demográfiai trendekben mutatkoznak meg. Ha ehhez még hozzávesszük a tetten érhető klímaváltozás hatásait, arra kell rádöbbennünk, hogy nemcsak szimbolikusan, de fizikailag is átalakítjuk bolygónkat, miközben nem vagyunk tisztában azzal, hogy ez milyen következményekkel jár a jövőnkre nézve. A klímaváltozást a technológiai forradalom sem tudja megfékezni, megmásítani, de kisebb mértékben befolyásolni tudjuk. A digitalizáció új lehetőségeket nyit meg. A nagy átmenetek korába élünk, amikor számos megatrend elérte csúcsát, vagy éppen fordulóponthoz érkezett. A megfelelő jövőbeli társadalmi-gazdasági stratégiák kialakításához azonban fontos lenne felismerni a trendeket, felkészülni a különféle kihívásokra, hiszen a problémák még véletlenül sem fognak spontán megoldódni. A folyamatok ismerete felértékelődik. Aki nem érti, ahol az adott ország vezetése a saját hatalma megtartásával van elfoglalva, nem fog tudni megfelelni a kihívásoknak. Az más kérdés, hogy vannak olyan érdekcsoportok, melyek éppen azon dolgoznak, hogy a figyelmet a lényegről eltereljék.
A kocka el van vetve?
Felgyorsultak az események. „Repül a nehéz kő: ki tudja, hol áll meg? / Ki tudja, hol áll meg s kit hogyan talál meg?” A költő sorai most talán aktuálisabbak, mint valaha, még így kiragadva is az eredeti (szöveg)környezetből. De lehet, hogy címben idézett „a kocka el van vetve” szállóigével is jellemezhetnénk a helyzetet. Ez lényegében azt jelenti, hogy visszavonhatatlan folyamatok indultak el, nincs visszaút, a dolgok innentől már mennek a maguk útján. A mondat az ókori források szerint Julius Caesartól származik, aki a Rubicon folyó átlépésekor mondta, amikor nyíltan ellenszegült a Szenátusnak, amivel a polgárháború elkerülhetetlenné vált. Bizonyos források szerint Caesar valószínűleg Menandrosz görög komédiaköltő szavaira utalt, akinek művében a „Vétessék el a kocka!” mondat szerepel, és egyes források szerint valójában ő is felszólító módban mondta.
A világ most olyan átalakulásokon megy keresztül, amelyek korábban évtizedek, évszázadok alatt zajlottak le. Az utóbbi években a technológiai fejlődés, a geopolitikai viszonyok átrendeződése, a demográfiai folyamatok és a klímaváltozás egyszerre formálják át világunkat. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése jelentősen átalakítja a munkaerőpiacot és a gazdaságot. A társadalom és a gazdasági szereplők digitális felkészültsége kulcsfontosságú versenyképességi tényezővé válik. Az értékteremtésben már elsősorban nem a szorgalom és a munkabírás lesz a meghatározó. De nem szabad elfelejteni, hogy ezek nélkül a negatív, minden szempontból káros mellékhatások érvényesülhetnek. A világrend átalakulása átírja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. Ázsia gazdasági ereje az elmúlt évtizedekben megnőtt, megelőzték Európát és Észak-Amerikát is. A protekcionizmus terjedéséből eredő kereskedelmi töredezettség komoly gazdasági kockázatokat hordoz. Az ilyen széttöredezettségből fakadó költségek inflációt okozhatnak.
A tudás hatalom
A világ fejlettebb régióiban az idősödő társadalmak, a népességfogyás új kihívásokat teremtenek. Még nem is olyan régen a gazdasági növekedést és a társadalmi jólét megteremtését, például a nyugdíjrendszer bevezetését arra lehetett építeni, hogy a népesség folyamatosan nőtt, amivel emelkedett a munkakorú népesség száma. Most azonban az a helyzet, hogy a fejlett országok népessége csökkenőben van. A jövő munkaerőpiaca is gyökeresen átalakul, az előrejelzések szerint az iskolát most kezdő gyermekek több mint kétharmada olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem is létezik. Ebben az új korszakban a tudás és a folyamatos tanulás kulcsfontosságúvá válik, mind egyéni, mind gazdasági szinten. A gazdasági siker egyre inkább a munkavállalók és a vezetők képességein múlik. A technológia és tőke is fontos tényező marad ugyan, de könnyebb lesz hozzájutni, mint a jól képzett munkavállalókhoz. A robotok valóban átvesznek feladatokat, de a jelek szerint vannak olyan munkák, amelyeket a számítógépek nem tudnak ellátni, illetve az új technológiák működtetése, fejlesztése, tesztelése új munkaköröket hoz létre. Jelenlegi technológiai fejlettségi szintünkön már ott tartunk (elméletileg), hogy a mesterséges intelligencia az emberek által végzett munka több mint negyedét átvehetné.
Nyitókép: Illusztráció/Pixabay
