2024. július 18., csütörtök

Egy év hozadéka

Milyen változást hozott az új fogyasztóvédelmi törvény?
A Szerbiai Képviselőház tavaly októberben fogadta el az új fogyasztóvédelmi törvényt, amely ez év január elsején lépett életbe. Ennek kapcsán arra kerestünk választ, hogy a jogszabály mennyire járult hozzá a fogyasztók védelmének javulásához, s melyek azok a problémák, amelyek a törvény ellenére továbbra is gondot okoznak a vásárlóknak, a fogyasztóvédelmi szervezeteknek?

Az új fogyasztóvédelmi törvényben megnevezték, hogy kik képviselhetik a fogyasztók érdekeit, ugyanakkor a régi törvényben foglaltakkal szemben a kereskedelmi minisztériumnak nyilvántartást kell vezetnie a fogyasztóvédelemmel foglalkozó egyesületekről, szövetségekről – mondja Vera Vida, a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Központ (CEPS) vezetője. – A fogyasztóvédelmi szervezeteknek tehát az illetékes minisztériumnál kell jelentkezniük a nyilvántartásba vétel céljából. Megtörténhet, hogy egyes szervezetek nem tesznek eleget a törvényben foglalt követelményeknek. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a többi szervezethez hasonlóan ezek a csoportosulások is elsősorban az egyesületekről szóló törvénnyel összhangban vannak bejegyezve, és az alapszabályukban ki van hangsúlyozva, hogy mivel foglalkoznak.
A Szerbiai Fogyasztóvédelmi Központ tevékenységét illetőleg a szervezet elnöke elmondta, hogy a törvény meghozatala után jószerével semmi sem változott, mivel már korábban is a fogyasztók tanácsadásával foglalkoztak, és most is ezt teszik.
– A gond, amellyel a fogyasztók az új törvény érvénybe lépését követően szembesültek az, hogy megváltozott a kereskedelmi felügyelőség befolyása, hatásköre. E szempontot is figyelembe véve a törvény alkalmazása nehézségbe ütközik, mivel a fogyasztók megszokták, hogy minden őket érintő problémával a felügyelőséghez forduljanak. Jelenleg ezt a feladatot a fogyasztóvédelmi szervezetek végzik, ezeknek azonban nincsen akkora felhatalmazásuk, mint amekkora a felügyelőségnek volt.
Vera Vida elmondta azt is, hogy a fogyasztók számára könnyítés, hogy reklamáció alkalmával közvetlenül a kereskedőhöz fordulhatnak, nem pedig – például a műszaki cikkek meghibásodása esetén – a szervizekhez, s ezzel lerövidült a reklamációs folyamat.
– Amennyiben a törvény szerint a kereskedő a meghibásodott berendezést hat hónapon belül köteles megjavíttatni, illetve kicserélni, akkor ennek így kell történnie. Ebben nincs különösebb filozófia, s ez a lelkiismeretes kereskedők számára világos kell legyen, de ha a vásárló betér egy üzletbe és panaszt tesz a berendezés meghibásodása miatt, a kereskedő viszont azt válaszolja, hogy esze ágában sincs megjavíttatni, illetve újat adni érte, ilyenkor lépnek „színre” a fogyasztóvédelmi egyesületek mint közvetítők a vevők és a forgalmazók között. Lényegében ez egyben a jelenlegi törvény egyik hátránya is, mivel mi csak közvetíthetünk, büntetni viszont nem tudunk – tudtuk meg a fogyasztóvédelmi központ vezetőjétől, aki azt is elmondta, hogy ezt úgy próbálják kiküszöbölni, hogy ellátogatnak az üzletekbe és oktatják a kereskedőket. Rámutatnak arra, hogy miképpen is rendelkezik erről a törvény, és általában az esetek 80 százalékában sikerül megoldani a problémákat.
Természetesen itt vannak az úgynevezett feketelisták, s biztos vagyok abban, hogy ezekre egy kereskedő se szeretne felkerülni. A kereskedők és a fogyasztók tudatának és viselkedésének is meg kell változni. Természetesen ez nem vonatkozik a fogyasztókkal eddig is korrektul bánó kereskedőkre, akikkel szervezetünk kiválóan együttműködik, s akik betartják a törvény rendelkezéseit – jegyezte meg beszélgetésünk végén a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Központ vezetője.